EU Tábor: mi a túróért nem tud Európa velünk foglalkozni?

A Marosfőn zajló EU Tábor második napján, csütörtökön délelőtt több olyan előadás elhangzott, amelyek felkelthették a fiatalok figyelmét. Kisebbségiként valamennyi táborlakót érintett a Vincze Loránt RMDSZ külügyi titkár és FUEN-alelnök, valamint Markó Attila képviselő által ismertetett kisebbségi európai polgári kezdeményezés.

Vincze Loránt elmondta, azokat a kulturális érzékenységeket hivatott eltüntetni, amelyek a nemzetállami alapokon nyugvó tagállamokból alkotott Európai Unióban még élnek. Éppen ezért fontos, mondta, hogy milyen Európa, például milyen új politikai környezetben működő parlament elé kerül majd az a kezdeményezés, amihez vélhetően idén szeptemberben kezdik el gyűjteni a szükséges egymillió aláírást. Vincze szerint merészebb vágyakat, legyen szó például az autonómiáról, nem fogalmaztak meg, azonban hat olyan jelentős kérdéskörről beszélnek, amelyek komoly hatással volnának a kisebbségekre: így az identitás, a regionális politika, vagy a közképviselet témája is bekerült a szövegbe.

Markó Attila többek között arról beszélt, korábban nem értette, "mi a túróért nem tud Európa velünk foglalkozni", ma úgy látja, hogy korábbi kezdeményezésektől "kinyílt a szemük az etnikai kérdésekben". Az egyre gyakrabban felmerülő Európai Egyesült Államok kapcsán megjegyezte, ez a koncepció a nemzetállamok lebontására törekszik, így a közösségek erősödésének adna teret.

Törökországról, az EU-csatlakozási lehetőségeiről, és az azokat hátráltató forradalomról beszélgettek Korodi Attila és Molnár Zsolt RMDSZ parlamenti képviselők. Molnár többek között a lázadások mai formáit összegezte, az Anonymus-tüntetéseket, a Femen megmozdulásait, vagy az occupy, azaz épületeket-tereket elfoglaló mozgalmakat. Ezeket a különböző megoldásokat az köti össze, mondta, hogy a hatalom mindig igyekezett megtorolni őket.

Korodi kifejtette, Törökország egy paradoxon, dilemmákat okoz a lehetőség, hogy csatlakoznak az európai közösséghez. A szekularizált török állam biztonságot nyújthat ugyan, viszont tudni kell, hogy az erős gazdaság iszlám erők anyagi támogatását élvezi, és egyúttal azt az elvárást is, hogy a török vezetés – Erdogan, aki maga is az iszlám erőt képviseli – vallás által vezetett mechanizmust építsen ki.

A kurd kisebbség helyzete szerfölött érdekli az EU-t, viszont nem etnikai, hanem biztonsági szempontból, magyarázta a képviselő, aki szerint egyébként Nyugat-Európa rájött arra, hogy a muzulmánok asszimilációja lehetetlen a kontinensen, és attól tart, hogy amennyiben Törökország csatlakozik, és az EU második legnagyobb állama lesz, erősíti is az iszlamisták magatartását, hosszú távon konfliktusokat okozva ezzel.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kimaradt?