A világon elsőként Nagy-Britanniában engedélyezhetik a vitatott „háromszülős" mesterséges megtermékenyítést, hogy segítsenek a családoknak, amelyek a gyógyíthatatlan betegségek öröklésétől szeretnék megóvni gyermekeiket.

Az egyelőre brit és amerikai laborokban kutatott eljárásban génmódosított embriót ültetnek az anyaméhbe, és ez komoly etikai kérdéseket vet fel. A módszer annyiban új, hogy a megtermékenyítés során eltávolítják a sejt mitokondriumából a hibás DNS-t, amely olyan öröklött betegségekért felelős, mint a végzetes szív- és májrendellenességek, az agyi zavarok, a vakság vagy az izomsorvadás.

A mitokondrium apró, sejten belüli akkumulátor, mely termeli, tárolja és szolgáltatja a sejt energiáját. A világon évente kétszázból egy gyermek születik olyan anyai ágon öröklődő rendellenességgel, amelyet a mitokondrium hibás DNS-e okoz.

A kérdés nyilvános vitája azt mutatta, a britek többsége támogatja a módszert, az országos tiszti főorvos pedig azon az állásponton volt, hogy szigorú szabályok között zöld jelzést lehet adni az eljárásnak.

„Sok családnak nyújt reményt ez az áttörést jelentő új, életmentő technika, helyes tehát, hogy minél előbb bevezessük" - hangoztatta Sally Davies tiszti főorvos. A brit egészségügyi kormányzat kidolgozza, majd az év második felében nyilvánosságra hozza az eljárás feltételeit. Így Nagy-Britannia lesz az első ország, ahol az érintettek igénybe vehetik a génmódosítással járó mesterséges megtermékenyítést. Davies azt reméli, ha a parlament megszavazza, az első páciensek két éven belül igénybe vehetik az eljárást.

A „háromszülős" mesterséges megtermékenyítés (IVF) nyomán a csecsemő az anya, az apa és egy női donor génjeit fogja hordozni. De többféle háromszülős IVF-eljárásról is folynak kutatások. Az egyik a két megtermékenyített petesejt DNS-ét cseréli ki. A másik még a megtermékenyítés előtt ülteti át a donor egészséges DNS-ét az anyai petesejtbe. Az így születő gyermek nem a donor, hanem az anya szinte összes tulajdonságát fogja örökölni, mivel ezeket a sejtmag, és nem a mitokondrium DNS-e hordozza.

A brit orvosetikai tanács tavaly megvizsgálta a módszert, és etikusnak találta. Egyes életvédő mozgalmak azért bírálták a kutatásokat, mert szerintük a nem természetes folyamatok, melyek a laboratóriumban létrehozott embriókkal történnek, visszaélésnek minősülnek.

Azt is aggasztónak találják, hogy az örökölt betegségek megelőzése érdekében végzett beavatkozás az első lépés a dizájnbabák felé, akiknek embriókorban bizonyos kedvező tulajdonságok, például a szem színe vagy a magasság érdekében módosítják a genetikai állományát.