banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Cseke Attila: nem javulna a kórházak helyzete, ha újra centralizálnák azokat

Nem a kórházak újraközpontosítása jelenti a megoldást az egészségügyi intézmények problémáira, mondta ma Cseke Attila Bihar megyei szenátor, volt egészségügyi minitszer Nagyváradon.

Az ő minisztersége idején, 2010-ben 435 romániai kórház közül 370 került a helyi vagy megyei önkormányzatok kezelésébe. Ennek alapján a szenátor az RMDSZ nevében is kijelentette: nem támogatják azt, hogy az akkor decentralizált egészségügyi intézmények újra a szakminisztérium hatáskörébe tartozzanak.

„Sajnálatos a Piatra Neamţ-i tragédia, de nem jelenti azt, hogy javulna a kórházak helyzete vagy állapota, ha azok ismét az egészségügyi minisztérium fennhatósága alá tartoznának” – mondta a volt tárcavezető, annak kapcsán, hogy Nelu Tătaru egészségügyi miniszter hétfőn egy televíziós adásban azt mondta: a kórházigazgatók 80 százalékát le kellene váltani, s az egészségügyi intézmények irányítását vissza kellene utalni a szaktárca fennhatósága alá.

A kórházak decentralizációjáról szóló törvény megjelenése előtt a 435 kórháznak átlagosan négy vezetője, egy menedzsere és három igazgatója volt, és mintegy 1470 személy kinevezése vagy visszahívása múlott a szaktárcán. Cseke Attila kifejtette, érti, hogy ez a fajta hatalom nagy kísértést jelent, de úgy véli, nincs miniszter, aki hatékonyan tudná követni több mint 400 kórház menedzsmentjét.

Amikor az önkormányzatok átvették a kórházak kezelését, a minisztérium kifizette az egészségügyi intézmények adósságait, s a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a helyi hatóságok részt vállaltak a kórházak működtetéséből, ott voltak fejlesztések is.

Megfelelő vezető és kiszámíthatóság is kell a pénz mellé

Országos szinten az önkormányzatok 2008-ban 52,6 millió lejt, 2009-ben 99 millió lejt, majd miután 2010 nyarán lezajlott a decentralizáció, a második félévben 290,7 millió lejt fektettek be a kórházakba, mondta Cseke Attila, aki azt is hozzátette: emellett az állami költségvetésből is jutott pénz az egészségügyi intézményeknek.

A szenátor két Bihar megyei példát hozott fel: Nagyvárad 2010 és 2020 között 61,4 millió lejt fektetett a kórházakba, emellett az állami büdzséből 87,8 millió lej érkezett, Margittán 2,5 millió lej volt a helyi önkormányzat befektetése és 20,4 millió lej az állami pénz.

A finanszírozás mellett azonban szükség van arra is, hogy a megfelelő embereket nevezzék ki a kórházak élére, akik kiszámíthatóságot és folytonosságot tudnak biztosítani. A Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórháznak kilenc éve ugyanaz a menedzsere, a margittaiban több mint tíz éve, a nagyszalontai kórházat pedig 16 éve vezeti annak menedzsere, mondta Cseke Attila.

Azt is hozzátette: nem egyedi a bihari példa, a csíkszeredai kórháznak például 2010-től 2018-ig volt egy menedzsere, a decentralizáció óta tehát a második vezetőnél tartanak, Sepsiszentgyörgyön 2010 óta ugyanaz a kórházmenedzser, Székelyudvarhelyen pedig 2006 óta. Ezzel szemben a Piatra Neamţ-i kórháznak – ahol a szombati tragédia történt – az elmúlt egy évben nyolc menedzsere volt, közülük hármat idén, a szükségállapot idején neveztek ki.

„Romániának 2010 óta 12 kormánya, 11 miniszterelnöke és 13 egészségügyi minisztere volt, elképzelhető, hányszor váltották volna le a kórházmenedzsereket ez idő alatt” – mondta Cseke Attila, aki hangsúlyozta: nem a decentralizált rendszer egésze rossz azért, mert valahol képtelenek megtalálni a megfelelő embert a kórházmenedzsernek.

Rekordösszegű támogatás

Cseke Attila azt is elmondta: a következő uniós költségvetési ciklusban rekordösszegű, ötmilliárd eurós összegre számíthat a romániai egészségügy. S létfontosságú, hogy ezt a pénzt hogyan használják fel.

„A decentralizáció annak idején jó döntés volt, és ahol megtalálták a megfelelő embereket, ott megértették, hogy a prioritást a kórházi infrastruktúra fejlesztése jelentette, s erre lenne itt is a továbbiakban szükség. Az egészségügyi rendszert legalább 25-30 évente meg kell újítani. Norvégiában például, ha megvesznek egy egészségügyi berendezést, már tudják, hogy öt év múlva le kell cserélniük, olyan ütemben fejlődik az orvosi technológia is” – tette hozzá Cseke Attila.

Végezetül elmondta, az egészségügyet ki kellene vonni a politikai diskurzusból, de azon is el kellene és lehetne gondolkodni, hogy a Colectiv klub tragédiája után öt évvel miért nincs még az országban a súlyos égési sérültek kezelésére alkalmas egészségügyi intézmény.

(Címlapkép: Kovács Zsolt)

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?