Romániában az írott és sugárzott médiában nem ritka jelenség a revolverezés, vagyis pénzt kizsarolni valakitől azért, hogy a média ne hozzon le kompromittáló anyagokat róla. Legutóbb az Antena TV Group tévéállomás vezérigazgatóját, Sorin Alexandrescut helyezték 29 napos vizsgálati fogságba emiatt.

Röpködnek az eurómilliók – Voiculescu külföldön

A vád szerint Sorin Alexandrescu az RCS-RDS kábeltévé-társaság egyik vezetőjét, Ioan Bendeit megzsarolta azzal, hogy amennyiben nem ír alá egy 20 millió euróról szóló, Bendei számára előnytelen szerződést, akkor kompromittáló adatokat hoz róla nyilvánosságra. A fenyegetések között ott szerepelt az is, hogy ellenkező esetben a tévé-társaság megakadályozza az RCD-RDS tőzsdei listázását is.

Az ügyészek kiderítették, hogy az április 16. és május 24. között húzódó zsarolási ügyben nem csupán Sorin Alexandrescué a felelősség, az ügyben részt vettek az Antena-tévéadókat magában foglaló Intact sajtótröszt más munkatársai is, mi több, a vezérigazgató felettesei is, akik beszerezték a terhelő dokumentumokat, az ügyletben pedig természetesen benne vannak a zsarolást bejelentő reklámfilmecske szerzői. A Bendei-jel szembeni terhelő adatokat pedig az a 3,5 millió eurós szerződés jelenti, amelyet az RCD-RDS írt alá Mitică Dragomir, a Hivatásos Labdarúgó Liga főnöke cégével.

Az ügyészek az előzetes letartóztatás mellett azzal érveltek, hogy máskülönben Sorin Alexandrescu befolyásolhatná, megfélemlíthetné a tanúkat. Sajtóhírek szerint a zsarolás ügyében beidézhetik magát Dan Voiculescut és lányát, Camelia Voiculescut (akik nyilvánvalóan tudtak a zsarolásról, mi több feltehetően elrendelték azt, valamint a Politikai Kivizsgálások Csoportjának vezetőjét, Mugur Ciuvicát.

Az tény, hogy Dan Voiculescu Sorin Alexandrescu letartóztatásának napján, Ion Tiriac magántermináljáról magánrepülőgépén, elhagyta az országot. A lapok szerint a médiacézárnak „némi pihenésre” volt szüksége, Voiculescu viszont üzleti elfoglaltságaira hivatkozik. Ígérete szerint azonban csütörtökön hazatér Romániába. Az persze nem kizárt, hogy „üzleti elfoglaltsága” jócskán elhúzódhat.

Az „Antennák” pénzszerzési módja

Az Intact tröszt egyébként gyakran használta a zsarolás módszerét. Tavalyelőtt egyik munkatársa, Stelian Negrea arról beszélt, hogy az Antena Group volt főnöke, Codruţ Şereş közvetlen irányítása alatt valóságos titkosszolgálatot hoztak léte, amely megrendelésekre terhelő információkat gyűjtött személyekről és cégekről. Az Antena 3 tévé-állomás munkatársa arról is beszámolt, hogy az Intact tröszttel szerződést nem kötő cégekről a Dan Voiculescu lánya, Camelia Voiculescu vezetése alatt álló „nyomozási főosztály” kompromittáló adatokat gyűjtött össze. Negrea az Országos Audiovizuális Tanács előtt felvételeket és e-maileket mutatott be, amelyekben Codruţ Şereș ezzel kapcsolatos anyagokat kért tőle.

Stelian Negrea meghallgatását követően azonban az Országos Audiovizuális Tanács semmiféle intézkedést nem hozott, sőt az Intact indított pert Negrea ellen, amelyben 100 ezer eurós kártérítést kér tőle.

150 ezer euró – egy év börtön

A romániai média viszonylag gyakran élt a zsarolás eszközével, az esetek azonban megszaporodtak azt követően, hogy a gazdasági-pénzügyi válság mélyen kihatott a sajtó anyagi helyzetére is.

Idén januárban két iaşi-i újságírót a kolozsvári táblabíróság két illetve három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt azért, mert 2001 és 2004 között politikai személyektől pénz csikartak ki „reklámokra”, ellenkező esetben kompromittáló adatok nyilvánosságra hozatalával fenyegetve meg őket. A Bună Ziua Iaşi című lap két újságírója, Alin Tocan és Florin Asimionesei által megzsarolt politikusok között volt a jelenlegi közlekedési tárcavezető, Relu Fenechiu is, akitől 10 ezer eurót követeltek, különben a családjára és cégére rossz fényt vető információkat hoznak le lapjukban.

A Radio Guerilla, a Realitatea FM, a Gold FM, az Alpha rádióállomásokat, az Academia Caţavencu, Tabu, SuperBebe, Idei in Dialog, 24Fun, Jadore, Psihologia Azi, Aventuri la Pescuit címú folyóiratokat, a Cotidianul és a Business Standard című lapokat, a Realitatea TV, a Money Channel TV, a Telesport, a Romatica tévé-állomásokat, a Newsin hírügynökséget átfogó Realitatea-Caţavencu sajtótröszt főnökét, Sorin Ovidiu Vântut 2011-ben, előzetes letartóztatásból küldték bíróság elé, ugyancsak zsarolás miatt. A vád szerint Sebastian Ghiţától, a Romania TV jelenlegi tulajdonosától 150 ezer eurót kért – egyébként kompromittáló információkat közölnek róla, vagy egyszerűen végeznek vele és családjával. Sorin Ovidiu Vântut egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, idén május elsején szabadult.

Büntetés nélkül

Tavalyelőtt bejárta a sajtót az Atac la persoana című revolverező lap tulajdonosának, Mihai Ghezeának az esete. Ghezeát 2011 őszén tartóztatták le amiatt, hogy egy reklámszerződés feltételeit megszegve, megzsarolta a milliárdos Ioan Niculaét, a Holding InterAgro cég és az Astra Ploiesti labdarúgó-csapat tulajdonosát. Niculae havi 1000 eurós reklámszerződést kötött a lappal, azzal a feltétellel, hogy az újság nem közöl a saját vagy cége érdekeit károsan érintő információkat. Ghezea az első három hónapban tartotta magát a szerződéshez, később azonban a milliárdos személyes életét érintő cikket közölt. Ghezea ezzel a reklámszerződés összegét kívánta megnövelni.

A bukaresti, 4. kerületi bíróság szerint az ügyben viszont nem lehetett eljárni. A lap ugyanis egy fényképet közölt, amelyen Niculae egy hölggyel összeölelkezve látható – a hölgy természetesen nem a milliárdos felesége volt. A képet azonban nem kísérte fenyegető szöveg, a zsarolás vádja tehát nem merül fel, így végül is Ghezeát felmentették.

Mihai Gheza neve már korábban is felmerült a korrupció elleni ügyészek előtt, annak az ügynek a kapcsán, amelyben az OTV tulajdonosát, Dan Diaconescut vádolták zsarolással.

Az esetre 2010-ben került sor, amikor az Országos Korrupcióelleni Ügyészség Dan Diaconescut, a műsoraiban sűrűn szereplő Doru Pârv „jóssal” együtt letartóztatta. A vád ellenük azt volt, hogy megzsarolták az Arad megyei Zaránd polgármesterét, Ion Moţot azzal, hogy kompromittáló anyag áll a rendelkezésükre, amit 100 ezer euróért nem hoznak a nyilvánosság elé. Diaconescuék azzal fenyegették a városatyát, hogy bizonyítékaik vannak arról, miszerint a polgármester törvénytelen tranzakciókat hajtott végre településhez tartozó földekkel, valamint saját érdekeiben befolyásolt néhány minisztert is. A polgármester végül is 31 ezer eurót adott át nekik.

Két nap múlva azonban a Bukaresti Törvényszék bírái szabadon engedték Dan Diaconescut, miután helyt adtak előzetes letartóztatása megfellebbezésének. Dan Diaconescu szabadon engedésekor jelentette be, hogy pártot kíván alapítani, ő maga pedig indulna az államfői tisztségért. Ekkor határolódott el Traian Basescutól is, akit felelősnek tartott a letartóztatásáért.

A zsarolási ügyben egyelőre nem született döntés, a dosszié a bukaresti, 1. kerületi bíróságon van, a következő meghallhatásra június 17-én kerül sor.

„Nem újságíró” újságírók

Jegyzőkönyvek és telefonlehallgatások kerültek elő 2009 novemberében arról, hogy a Gândul című napilap volt főszerkesztője, Bogdan Chireac és a Ziua című lap egykori vezérigazgatója, Sorin Roşca Stănescu, miként igyekeztek megzsarolni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség akkori vezetőjét, Cătălin Macoveit egy uzsorástól állítólag felvett 100 ezer eurós hitellel. A feddhetetlenségi ügynökség főnökétől a Demokrata Liberális Párt három volt minisztere, Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu bankszámláin szereplő összegről szóló információkat próbáltak kiszedni.

A Médiaszervezetek Konvenciója nyilvánosan elítélte a két ismert újságíró cselekedetét, amelyet a Román Sajtóklub a mesterségüket tisztességes eszközökkel folytató újságírókkal szembeni sértésnek minősített. Végül pedig a Médiabizottság azt az ajánlást tette a sajtóintézményeknek, hogy a két zsarolót ne nevezzék többé újságírónak, mivel alapjaiban hágták át a szakma szabályait. Chireacnak és Stănescunak egyéb baja nem esett, jelenleg az Antena 3 hírtévé mindennapos vendégei.

A Gazeta de Cluj vezérigazgatóját 2006 végén tartóztatták le. Liviu Man, más újságírókkal közösen több tucat személyt fenyegetett meg terhelő adatok nyilvánosságra hozásával. Pár hónappal később máris szabadlábra kerültek, azzal a megszorítással, hogy nem hagyhatják el az ország területét a per alatt, amely azóta is húzódik, a következő meghallgatásra július 2-án kerül sor.