"Élősködők vagyunk" nekik – serpák estek neki egy mászónak
A héten ünneplik a 60. évfordulóját, hogy egy új-zélandi alpinista egy serpa kíséretében a világon elsőként feljutott bolygónk legmagasabb hegyére, a Mount Everestre. Egyre többen jutnak fel a Csomolungmára, de a Spiegel című lapban egy mászó a serpákkal összefüggő konfliktusok lehetséges elszaporodására hívta fel a figyelmet. A férfi és a nepáli serpák között áprilisban véres összetűzés alakult ki.
A "Föld istenanyja" mára már tömeglátványosság lett, ahol a kedvező időjárási viszonyok beálltakor profik és avatatlanok sokszor egymást hátráltatva veselkednek neki a csúcstámadásnak – írta hét végi számában a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap.
Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay 1953. május 29-én érte el a tengerszint felett 8848 méter magasan található csúcsot, és ezzel beírták magukat a hegymászás történetébe. Az akkor még kivételesnek számító teljesítményt azóta közel négyezer férfi és nő vitte véghez, köztük a napokban a Kancsendzönga meghódítása után eltűnt Erőss Zsolt is, aki első magyarként 2002. május 25-én jutott fel a "világ tetejére".
A hírnév és egy újabb rekord felállításának reményében minden tavasszal emberek százai várakoznak a Mount Everest alaptáborában, hogy az alkalmas időben megkezdjék az expedíciót. A legutóbbi szenzáció éppen múlt csütörtök reggel történt a Himalája részét képező hegyen: a 80 éves japán Juicsiro Miura a legidősebbként jutott fel a csúcsra.
Az egykori profi síelőnek és extrém sportolónak nem ez az első figyelemre méltó kalandja a Mount Everesten. 1970-ben sílécen ereszkedett le a hegy déli oldalán, és már 2003-ban is elnyerte a világ legidősebb Csomolungma-hódítója címet, csak azt nem sokkal később elvette tőle egy másik japán alpinista.
A Mount Everesten idén májusban nemcsak a szépkorúak küzdelme zajlott, hanem több más kategóriában is folyt a versengés. Megmászta a hegyet például az első szaúd-arábiai nő, a 25 éves Raha Moharrak, míg a 33 éves mexikói alpinistának, David Lianónak elsőként sikerült egy szezonban kétszer is meghódítania a csúcsot.
A természeti látványosság egyik hazájában, Nepálban a 27 éves Nisha Adhikari gondoskodott az újságokban a szalagcímekről, mivel ő az első helyi filmcsillag, aki feljutott a magaslatra.
A csúcshódításra készülők száma évről évre meredeken emelkedik, és mivel a feladat végrehajthatóságának május-júniusi időkerete meglehetősen szűkös, egy kedvező időjárású napon torlódások alakulnak ki a Nepál és Kína közös határszakaszán magasodó hegyen.
Csak az idei szezonban több száz embernek sikerült elérnie a 8848 méteres csúcsot – jelentette a svájci napilap tudósítója, akinek értesülése szerint mostanáig ez a szám a jó időnek köszönhetően akár a 700-at is elérheti. Az 5364 méteres magasságban lévő alapbázistól a csúcsig felvezetető köteleknek és az oxigénpalackoknak köszönhetően ma már lényegesen egyszerűbb a csúcs megmászása, mint amilyen 1953-ban volt.
Az emberek mintegy 90 százaléka csoportosan, serpák irányításával, és a szolgáltatásért több millió forintnak megfelelő összeget fizetve mássza meg a Csomolungmát, és a felfedezőúton rendszerint kitaposott ösvényeken haladnak egyik tábortól a másikig. Nem véletlen tehát, hogy a könnyítések nyomán a profik mellett egyre több tapasztalatlan kiránduló vág neki a Himalája csúcsainak. A hegy „túlnépesedése” azonban egyre nagyobb problémát jelent.
Két norvég profi hegymászó, aki nemrég tért haza a Mount Everestről, a Guardian című brit napilapnak nyilatkozva "kaotikusnak" nevezte a magasban uralkodó helyzetet. Mint elmesélték, néhány órán belül körülbelül száz ember próbált meg feljutni a csúcsra, közülük sokan ráadásul a legalapvetőbb szabályokat sem ismerték, és nem is voltak elég fittek.
A technikailag nehéz részeken hosszú sorok képződtek, és az így létrejött "dugó" miatt két és fél órát kellett várakozni a legutolsó meredek szakasz előtt – panaszkodtak az alpinisták, hozzátéve, hogy ha az időjárás akkor kedvezőtlenre fordult volna, pillanatok alatt teljes káosz alakult volna ki.
A Mount Everesten az idei szezonban – amely a monszunszelek közeledtével hamarosan a végére ér – eddig hét hegymászó és három serpa vesztette életét, előbbiek közül egyre többen halnak meg az expedícióval járó kockázatok alábecslése, így például a felkészületlenség esetén könnyen kialakuló magaslati betegségek miatt – írta az NZZ.
A Spiegelben egy svájci hegymászó – a közte és nepáli serpák között áprilisban kialakult véres összetűzés kapcsán – érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Ueli Stecket csaknem meglincselte tucatnyi serpa, amiért – szerintük – két társával "illetéktelenül" megközelítette a nepáli vezetők által éppen rögzített mászókábelt.
Steck szerint az utóbbi években felnőtt serpák fiatal nemzedéke roppant öntudatos: a tömeges turizmusnak köszönhetően a 20 év körüli fiatalok két hónap alatt fejenként 7000 dollárt keresnek, ami Nepálban rengeteg pénz. Bevételük azonban kizárólag a "kocaturistáktól" származik, a profi hegymászók nem szorulnak rá serpák segítségére.
"Az ő szemükben mi csupán élősködők vagyunk, akik úgy másszák meg a Himalája csúcsait, hogy azzal nem növelik a hegyi vezetők profitját. Számítani lehet arra, hogy a jövőben még több profi hegymászó fog összetűzésbe kerülni serpákkal" – jósolta Steck. A svájci férfi szerint az is igaz, hogy a profik közül sokan lenézik, szinte szolgáknak tartják a serpákat. Mottójuk: én vagyok a főnök, te vagy a teherhordó. Akadnak olyanok is, akiknek tökmindegy, meghal-e útközben egy serpa – a lényeg, hogy ők feljussanak a csúcsra. Ez a hozzáállás sem javítja a két tábor közötti viszonyt.