Elfogadták a karanténtörvényt – ha hatályba lép, többé nem járkálhatnak fertőzöttek az utcán

FRISSÍTVE - Nagy szavazattöbbséggel, döntő házként elfogadta csütörtök este a szenátus a járványhelyzetben hozott közegészségügyi intézkedéseket szabályozó tervezetet. Ha a törvényt az államfő is kihirdeti, akkor a hatóságoknak lesz jogalapjuk a Covid–19-betegek és a fertőzésgyanús személyek kórházba utalására, otthoni elkülönítésére, illetve hatósági karanténba elhelyezésére.

A kormány által múlt szerdán beterjesztett törvénytervezetet a képviselőház már pénteken megszavazta. A szenátus jogi szakbizottsága azonban négy napot „ült” rajta, a jelentést csak csütörtök délután sikerült elfogadni. A testület szociáldemokrata (PSD) elnöke, Robert Cazanciuc a vita lezárása után elmondta, a tervezetet 90 százalékban módosítani kellett a bizottságban, mert a kormány „teljesen figyelmen kívül hagyta” az állampolgárok alapjogait.

A politikus közlése szerint jelenlegi formájában a jogszabály hatékony eszközt jelent a hatóságok számára a járvány megfékezésére. A jogi bizottság elnöke a következő fontosabb módosításokat sorolta fel:

  • törölték az államnak azt a jogát, hogy a járványhelyzetre hivatkozva elkobozhasson javakat
  • felszámolták annak lehetőségét, hogy a személyeket már a fertőzés gyanúja alapján is karanténba lehessen küldeni, vagy elkülönítésbe helyezni kórházakban
  • az állam az akarata ellenére senkit sem kötelezhet kórházi kezelésre, a kezelés mindig a páciens jóváhagyásával történik.
  • ha mindkét szülő megfertőződött, az állam nem emelheti ki a gyerekeiket a családból a beleegyezésük nélkül; a szülők eldönthetik, hogy melyik rokonra vagy barátra bízzák gyerekeiket, amíg ők felgyógyulnak.

„Egyetlen olyan személy sem járkálhat majd szabadon az utcán veszélyeztetve a többiek egészségét, akiről megállapították, hogy több embert megfertőzhet, és így veszélyt jelent a közösség számára” – közölte Cazanciuc. A politikus arra utalt, hogy miután az alkotmánybíróság megszüntette a karanténrendelkezések jogalapját, közel 800 tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató fertőzőttet engedtek ki kérésükre a kórházakból.

A törvény meghatározza a karantén és az elkülönítés fogalmát. A definíció szerint a karantén a fertőző betegségek terjedésének fékezését célzó intézkedés, és a fertőzésgyanús személyek vagy a kórokozó-hordozók esetében rendelhető el. Nekik erre a célra kialakított létesítményekben, otthonukban vagy egy általuk bejelentett helyen kell tölteniük a karanténidőszakot. A karantén elrendeléséről minden esetben indoklással ellátott határozatot kell kibocsátania a közegészségügyi igazgatóságnak, amelyben fel kell tüntetni a dokumentum kibocsátásának dátumát, a karanténba helyezett személy nevét és személyi adatait, a karantén időtartamát, illetve az intézkedés megfellebbezésére vonatkozó lehetőségeket.

A fontosabb előírások

A módosított jogszabály szerint egy személy karanténba helyezése akkor rendelhető el, ha olyan régióból érkezik, ahol az országos, európai és nemzetközi szervezetek által kommunikált adatok alapján magas a járványügyi kockázat, vagy közvetlen kapcsolatba került olyan személyekkel, akik bizonyítottan fertőző betegségben szenvednek.

Ha ezek a személyek megtagadják, hogy otthon vagy az általuk meghatározott más helyen karanténba vonuljanak, valamint nem tartják be a karanténintézkedést, jóllehet korábban hozzájárultak ehhez, az orvos vagy az ellenőrző szervek javaslatára a megyei egészségügyi igazgatóság dönthet arról, hogy hatósági karanténba helyezi őket, ha egy fertőző betegség közösségi terjedésének közvetlen veszélye áll fenn.

Az elkülönítést a betegségben szenvedő, az eset meghatározására utaló tünetekkel rendelkező személyek, valamint a magas patogenitású kórokozót hordozó személyek esetében rendelik el, még akkor is, ha tünetmentesek. Az elkülönítés elrendelhető otthon, egy bejelentett helyen vagy egy egészségügyi intézményben.

A törvény előírja, hogy az elkülönítés mértékét korlátozott időtartamra, diszkriminációmentesen és a tényleges helyzettel arányosan kell bevezetni a fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából, a személyek és a közegészség védelme érdekében. Az elkülönítés korlátozott ideig tartható fenn a közérdek védelmében úgy, hogy ne bontsa meg az egyensúlyt a közegészség védelme és a személy szabadsága tiszteletben tartásának követelménye között.

„Egy egészségügyi egységben egy személyt legfeljebb 48 órán keresztül lehet izolálni, kizárólag klinikai, paraklinikai és biológiai vizsgálatok céljából, ha az orvos a fertőző betegség terjedésének kockázatát állapítja meg, amely a közösségi terjedés közvetlen veszélyét hordozza” – olvasható törvényben.

Ha fennáll a közösségi terjedés kockázata, az orvos javasolhatja az elkülönítés meghosszabbítását. Az otthoni vagy a más bejelentett helyen történő elkülönítést akkor rendelik el, ha nem áll fenn más személyek megfertőzésének vagy a fertőző betegség terjedésének veszélye.

Az izolált személy az orvos vagy a közegészségügyi igazgatóság képviselőjének jóváhagyása nélkül nem hagyhatja el az egészségügyi egységet vagy a bejelentett helyet. Az elkülönítés azt követően szűnik meg, hogy az orvos megállapította, hogy a páciens meggyógyult és nem áll fenn a betegség terjedésének kockázata.

Ha a karanténintézkedést vagy elkülönítést egy olyan személy esetében alkalmazzák, akinek a gondozásában kiskorú gyermek, vagy felügyeletet igénylő idős személy van, erről értesítik a szociális igazgatóságot, hogy ha szükséges – kizárólag a karantén, illetve az elkülönítés idejére – gondoskodjék az illető személyekről. Az állami felügyelet csak abban az esetben foganatosítható, ha a karanténba helyezett személy nem jelölt ki egy más családtagot vagy rokont, aki az elkülönítés ideje alatt gondoskodik a kiskorúról vagy a rászoruló idős személyről.

A korábban javasolt változatoktól eltérően a szenátus úgy döntött, hogy az esetleges orvoshiányt elsősorban önkéntesekkel kell pótolni, ha ez nem elégséges, akkor katonai orvosokat kell bevonni, és ha ez sem fedezi a szükségleteket, akkor lehet más megyében dolgozó orvosokat kirendelni, ám ezek napidíjra és a bérük 50 százalékáig terjedő pótjuttatásra jogosultak.

Ezek voltak az RMDSZ módosító javaslatai

Az RMDSZ olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek a járvány hatékony eszközökkel való visszaszorítását célozzák, és nem a szabadságjogok korlátozását – közölte a szavazás után a szövetség sajtóirodája. Az egyik módosító indítványuk értelmében a beteg választhatja ki, hogy milyen lakcímen helyezik házi elkülönítésbe, illetve az orvos csak javasolhatja az intézményes vagy házi elkülönítést, de a közegészségügyi igazgatóság dönt erről – mondta el Császár Károly szenátor.

Szintén a közegészségügyi igazgatóság feladata betarttatni az elkülönítést, és elindítani a felelősségre vonási eljárást azok ellen, akik megszegik a törvényt. Ha valaki megszegi a házi karantént, intézményes elkülönítésbe helyezik, és fizetnie kell az ezzel kapcsolatos költségeket.

Az alkotmánybírósági döntés értelmében a felsőház módosított a kormány javaslatán, így a beteg-elkülönítési döntés bíróságon megfellebbezhető, a bíróságnak pedig kötelessége sürgősségi eljárásban, költségmentesen tárgyalnia azt – hívta fel a figyelmet Császár Károly. A felsőház jogi bizottságának tagja emlékeztetett: a képviselőházban már korábban elfogadott RMDSZ-es javaslat értelmében tolmácsot kell biztosítani szintén költségmentesen azok számára, akik az ország nyelvét nem beszélik.

Egy másik fontos módosítás arról az esetről rendelkezik, amikor egy kiskorú szülei (vagy egy gondozásra szoruló személy gondozója) betegednek meg. Ebben az esetben a kiskorúnak nem kell állami gondozásba kerülnie – elsősorban valamely családtaghoz, rokonhoz kerül, csak utolsó esetben intézményesítik. A kormány javaslata értelmében ugyanakkor a javakat is karanténba helyezhetnék, ezt a rendelkezést azonban a szenátus jogi szakbizottsága törölte a törvénytervezetből.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?