Milyen alkotmányt akarnak a szociálliberálisok?
Egyezség született hétfőn este a Szociál-Liberális Szövetséget alkotó pártok között az USL alkotmánymódosító javaslatairól – tudta meg a Mediafax. Az indítványok beterjesztési határideje május 27-én járt le.
Ezek szerint az a párt javasol miniszterelnököt a választások után, amely megszerezte a mandátumok relatív többségét. A jelenlegi alkotmány szerint a mandátumok abszolút többséget elnyerő politikai alakulatnak előjoga a kormányalakítás. Ha a miniszterelnök-jelöltnek nem sikerül kormányt alakítani, akkor a választásokon második helyezést elérő párt javasolhat kormányfőjelöltet. A parlamentet feloszlatják, ha 30 nap alatt nem sikerül kormányt alakítani. Ez az időintervallum jelenleg 60 napos.
Az USL bevezetné a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét az alkotmányba. E szerint az indítványt előterjesztő párt kormányfőjelöltet is javasol, és ha az indítvány sikeres, ez a jelölt alakíthat kormányt. Újítás, hogy az egyes miniszterek elleni, úgynevezett egyszerű bizalmatlansági indítvány sikere esetén az illető tárcavezetőt köteles leváltania a kormányfőnek. Jelenleg az egyszerű bizalmatlansági indítványoknak semmilyen jogi következménye nincs.
Az USL javaslata szerint az államfőnek többé nem áll már jogában megtagadni valamely miniszterjelölt kinevezését. A jelöltet azonban véleményeznie kell az illetékes parlamenti szakbizottságnak. Újdonság, hogy az államfő sikertelen felfüggesztési kísérlete esetén a parlamentet feloszlatják, ha a vonatkozó referendumon a „nem” szavazatok száma meghaladja az „igen”-ekét.
A szociálliberálisok az alkotmányban rögzítenék, hogy az országot a kormányfő képviselő az Európai Tanács ülésein. Ez a jog az államfőt illeti meg, ha az EU-csúcson biztonsági vagy külpolitikai kérdések szerepelnek napirenden.
Az államfő mandátumát ötről négyre rövidítené az USL, ám a parlamenti választásokat és az elnökválasztást eltérő időpontban tartanék. Crin Antonescu liberális pártelnök javaslatára egyezség született arról, hogy Romániában a választásokat szigorúan csak április elseje és november elseje között tartják.
Jövő héten kezdődik az érdemi bizottsági munka. A parlamenti alkotmánymódosító bizottság várhatóan a jövő héten kezdi meg az érdemi vitát a benyújtott javaslatokról – tudtuk meg a testület RMDSZ-es alelnökétől, Máté Andrástól. A képviselő tájékoztatása szerint ezen a héten várja a bizottság az alkotmánymódosítás szakmai vitájának és társadalmi közvitájának lebonyolításával megbízott alkotmányozó fórum javaslatcsomagját is. Máté elképzelhetőnek tartotta, hogy a tavaszi ülésszakban még nem sikerül szavaznia a módosításokról. „A bizottsági munka szerintem viszonylag gyorsan fog haladni, de nem kizárt, hogy a plénum elé csak szeptemberben kerül a tervezet” – mondta a politikus. Az USL októberben szeretne referendumot kiírni az alkotmány módosításáról.
Az USL átalakítaná a Legfőbb Bírói Tanácsot (CSM). E szerint az igazságszolgáltatás szakmai és érdekvédelmi testületének csak bírák lehetnek a tagjai, a civil szervezetek két tagot delegálhatnak. Az Alkotmánybíróság jogköréből kikerül a parlamenti határozatok normakontrollja.
A szociálliberálisok alkotmánymódosító tervezete korlátozná a prefektusok jogkörét: a kormány megbízottjának továbbra is jogában áll megtámadni a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzatok határozatait, de többé nem felelne az úgynevezett dekoncentrált megyei intézményekért
A Mediafax úgy tudja, Victor Ponta kormányfő azt szerette volna, hogy bűnvádi eljárások esetén az őrizetbe vétel 24 óráról 48 órára bővüljön. Ezt a javaslatot a liberálisok elutasították, mint ahogy elutasították Pontának a törvénytelenül szerzett vagyon elkobzására vonatkozó javaslatát is.