banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Erdély kiárusítása: kiszivárgott is, meg nem is a SRI álláspontja Iohannis kijelentéseiről

Nem forgott veszélyben Románia integritása, amikor a Székelyföld autonómiastatútumának hallgatólagos képviselőházi elfogadása kapcsán Klaus Iohannis államfő "Erdély kiárusításával" vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD) - hangoztatta Marian Cucșa, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság volt alelnöke. A testület titkára, Csoma Botond szerint a SRI parlamentnek küldött válasza nem arról szól , mint amit a román politikus állít.

Marian Cucșa független képviselővel, akinek két hete járt le alelnöki mandátuma, a felügyelő testület élén végzett tevékenységéről közölt pénteken terjedelmes interjút a Mediafax hírügynökség. A riporter felidézte: legutóbb a Székelyföldnek autonómiát előirányzó tervezet körüli "botrány" kapcsán lehetett a közéletben a SRI-ről és a szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti testületről hallani.

A Mediafax érdeklődésére, hogy kapott-e az ügyben valamilyen felvilágosítást a bizottság a SRI-től, Cucșa elmondta: valóban összehívták a SRI-bizottságot, a testület Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökhöz hasonlóan állásfoglalást kért a szolgálattól, a SRI válaszát pedig továbbküldték a házelnöknek.

"Nem tudom, (Ciolacu) nyilvánosságra hozta-e, de tény az, hogy a bizottság azt tette, amit tennie kellett a hatásköre alapján. Elmondhatom, hogy nem forgott veszélyben az állam integritása" - mondta sejtelmesen a bizottság volt alelnöke, anélkül, hogy további magyarázatokat fűzött volna kijelentéséhez.

Csoma: Cucșa csak villogni akart a nyilatkozatával

Csoma Botond RMDSZ-es képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára korábban úgy nyilatkozott: megérkezett a SRI válasza, de tartalmát titkosították. Megkeresésünkre a politikus szombaton azt mondta: „Marian Cucșa nyilatkozatában érdemben semmi nincsen abból, amit a SRI válaszolt”.

Arra a kérdésünkre, hogy ezek szerint cáfolja a bizottság volt alelnökének állítását, az RMDSZ politikusa úgy fogalmazott: „nem arról szól a SRI válasza, mint amit Marian Cucșa a sajtónak nyilatkozott”. Hozzátette, a bizottsághoz két válasz is érkezett a hírszerző szolgálattól, egy titkosított és egy nem titkosított változat is, de egyiket sem kívánja részletezni. „Ha beszámolok a nem titkosított jelentés részleteiről, akkor támadható vagyok, mert a tikosított változatában is szinte ugyanazok az információk szerepelnek” – magyarázta a képviselő.

Csoma Botondtól megtudtuk azt is, hogy Marian Cucșa már nem tagja a SRI-t felügyelő parlamenti bizottságnak. „Szerintem csak villogni akart a sajtó előtt ezzel a nyilatkozatával” – jegyezte meg. Cucșa korábban kilépett pártjából, a Liberálisok és Demokraták Szövetségéből (ALDE), idén februárban pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakciójához csatlakozott, de nem lett tagja a PSD-nek. „Amikor a SRI válasza megérkezett, akkor még a bizottság alelnöke volt. De néhány napra rá a politikai algoritmus alapján újraosztották a bizottsági helyeket, és kikerült a testületből” – mondta Csoma Botond.

Az előzmények

Mint ismert, Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Az államfő arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.

A Székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus. Az államfőre a magyarok elleni gyűlöletbeszédért - a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságának megsértéséért - 5000 lejes bírságot szabott ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), de az államfő nem fizette ki a büntetést, hanem közigazgatási bírósághoz fordult a CNCD határozatának megsemmisítését kérve.

Kapcsolódók

Kimaradt?