Fokozódik az emberek türelmetlensége a koronavírus-járvány megelőzése érdekében hozott hatósági intézkedésekkel szemben: sokan egyszerűen magát a vírus létezését is tagadják, mások pedig nem akarnak tudomást venni a betartandó szabályokról. A pandémia következtében fellépő emberi attitűdökről, tesztelésekről és közösségi megbélyegzésről beszélgettünk Tar Gyöngyivel, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjével.

Az új koronavírusos megbetegedések száma nem függ össze egyértelműen a tesztek számának a növelésével – kezdte beszélgetésünket Tar Gyöngyi.

„Nyilván mindig többet végzünk, mert újabb és újabb laboratóriumok kapcsolódnak be aszerint, ahogy be tudják szerezni az eszközöket és a hozzá tartozó fogyóanyagot. Van egyfajta igyekezet a minisztérium részéről is. Bővül a metodológia, tehát egyre több kategória kerül be, akiket rendszeresen tesztelni kell. Az esetszámok növekedése mégis leginkább azzal függ össze, hogy nincs már igazából elzártság. Az állami intézmények válláról átkerült a felelősség egyéni szintre. Az esetszámok növekedése fordítottan arányos a megelőző intézkedések betartásával, illetve egyenesen arányos a megszegésükkel” – fogalmazott a szakember.

Hamis nyugalomérzet

Tar Gyöngyi rámutatott: biztos, hogy nem lehet egy életet leélni korlátok között, maszkot viselve, és sokan egyszerűen unják már, hogy ezeknek meg kell felelni. Úgy látja, ennek következtében alapvetően kétféle emberi attitűd alakult ki: az egyik az, hogy tagadják a betegséget, azaz saját magukat ámítva hamis nyugalomérzetet erőltetnek magukra, hogy ne legyen lelkiismeret-furdalásuk, ha megszegik a szabályokat. A másik attitűd a „velem nem történhet meg” típusú hozzáállás.

Mindkét hozzáállás rendkívül káros a szakember szerint, hiszen egy ismeretlen jelenséggel állunk szemben és a folyamatnak még nem lehet látni a végkifejletét. „Még nem látjuk azt, hogy milyen mértékben fog kárt tenni az emberiségben. Nem lehet következtetést levonni, ahhoz nincs elég információnk” – mondta el az igazgató.

A Hargita megyei növekvő adatokkal kapcsolatosan Tar Gyöngyi annak a véleményének adott hangot, hogy az esetszám egyszerűen alkalmazkodik az országosan tapasztalt lakossági arányokhoz. Ennek megfelelően nem lehet „versengeni” Hargita és Kovászna megyének az esetszámok tekintetében, hiszen az előzőben 310 ezer ember él, míg a legkisebb székelyföldi megyében ennek kétharmada.

Azoknak, akik nem akarják betartani a hatósági intézkedéseket, Tar Gyöngyi azt üzente, jelenleg nincs jobb megelőzési módszer. „Ha lenne oltóanyag, vagy lenne hatékony gyógyszer, akkor azt mondhatnánk: lecseréljük az eddigi módszereket hatékonyabbakra. Egyelőre azonban ez van, ezzel tudunk védekezni, és bebizonyosodott, hogy a maszk megvédi a viselőjét, és a távolságtartás is hatékony” – fogalmazott az igazgató.

„A számok manipulálása nagyon nagy erőfeszítést igényelne”

Tar Gyöngyi határozottan cáfolta azokat a vélekedéseket, miszerint a hatóságok manipulálnák a koronavírusos esetek számát annak érdekében, hogy szigorításokat vezethessenek be vagy éppen enyhíthessenek azokon. Az esetszámok egyszerűen tükrözik a járványtani helyzetet, mondta. „Személy szerint rögtön jelezném, ha valami ilyesmit tapasztalnék. Elmondhatom, hogy felénk semmilyen nyomás nem érkezett. A számok manipulálása nagyon nagy erőfeszítést igényelne, és nem tudom, milyen célt szolgálna” – jelentette ki a szakember. 

Az igazgató azt is elmondta: az esetszámok hullámzanak, ami elsősorban abból adódik, hogy hétvégén a betegek sem jelentkeznek olyan számban vizsgálatra. Úgy látja, a legtöbb ember tünetek észlelése esetén is inkább megvárja a hétfőt, hétvégén nem szívesen mennek orvoshoz. „Ennek nyomán hétvégén a laboratóriumok is kevesebbet dolgoznak, de nem azért, mert nem akarnak. Az úgynevezett nullás napok abból adódnak, hogy nem érkezik minden laboratóriumhoz teszt” – mondta el a vizsgálatokkal kapcsolatban Tar Gyöngyi.

Emellett van egyfajta tartózkodás is az emberekben: inkább nem teszteltetik magukat, mint hogy kiderüljön, be kell feküdniük a kórházba, részletezte a szakember.

Közösségi megbélyegzés

Sokan felróják a hatóságoknak azt is, hogy nem adnak tájékoztatást az új koronavírus-fertőzések esetén arról, hogy hová való a beteg. „A központi hatóság szempontjából ennek is megvan a magyarázata. Az első esetek megjelenésekor bélyeget sütöttek rá a fertőzöttekre, odarohant a média, élőben közvetíttették, ahogy elszállították a betegeket. Ez vezetett oda, hogy az emberi jogok védelme érdekében és az érintett családok védelmében nem adnak ki információkat ezzel kapcsolatosan” – mondta el Tar Gyöngyi.

Hozzátette: ilyen esetben az lenne elvárható, hogy összezár a közösség és segít a bajbajutottakon, ehelyett előfordult, hogy fenyegetésnek vannak kitéve az érintettek. „A rémhírek idejét éljük, amelyek ugyanúgy terjednek, mint egy kórokozó, és megfertőzik azokat, akik hiszékenyek, fogékonyak” – zárta beszélgetésünket a szakember.