Kötelező szexuális nevelés az iskolákban – Legyen? Ne legyen? Milyen legyen?
Kihirdetése után öt hónappal a parlament máris módosította a kötelező iskolai szexuális nevelést bevezető törvényt: a tantárgy nevét szexuális nevelésről egészségügyi nevelésre változtatták, és előírták azt is, hogy a tárgy csak akkor oktatható, ha ezt a szülők kérik. A módosításokat még a megszavazásuk előtt elítélték a diákszervezetek, amelyek szerint a szexuális nevelésnek kötelezőnek kellene maradnia. Így látják ezt a Maszol által kérdezett szakemberek és az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba is. Az RMDSZ-frakcióban nem alakult ki egységes álláspont a módosításokról, mint ahogy az iskolai szexuális nevelés bevezetése az erdélyi magyar szülőket is megosztja.
Az államfő január elsején hirdette ki a törvényt, amely szerint a romániai iskolákban félévente legalább egy alkalommal szexuális felvilágosítást kell tartani. A parlament ezen a héten módosított a jogszabályon. Eszerint a gyerekek csak a szüleik vagy a gyámjuk írásos beleegyezésével kaphatnak szexuális nevelést a tanintézményekben. Emellett a tantárgy nevét szexuális nevelésről „egészségügyi nevelésre” változtatták a törvényben.
A döntő házként szavazó képviselőházban nagy többséggel – 269 „igen”, három „nem” szavazattal és 35 tartózkodással – fogadták el a két legnagyobb párt, a PSD és a PNL által beterjesztett módosításokat. A kezdeményezők arra hivatkoztak: a szexuális nevelésnek a szülők fenntartásai miatt nem lehet kötelező jellege. A szavazás előzményéhez tartozik, hogy a román ortodox egyház ellenezte a szexuális nevelés bevezetését a romániai iskolákban.
Belátásuk szerint szavaztak az RMDSZ-frakció tagjai
Csép Andrea képviselőtől megtudtuk, hogy az RMDSZ-frakció tagjai a belátásuk szerint szavaztak a módosításokról. A többgyermekes politikus a saját álláspontjáról elmondta: azoknak a kirekesztett közösségeknek, marginalizált csoportoknak az integrációját szem előtt tartva, ahol a szülők nem vesznek részt a gyerekek nevelésében, és ez feladat teljes egészében az iskolára hárul, az egészséges életre való nevelés – amelynek része a szexuális nevelés is – része kell hogy legyen az iskolai tananyagnak.
Csép Andrea szerint nagyon fontos volna, hogy minden gyermek megkapja ezt a nevelést az iskolában, de ha a szülő ezt nem szeretné, akkor kérvényezhesse, hogy gyereke ne vegyen részt ezeken az órákon. „Tudjuk azt, hogy számos embernek a kereszténység-elve, a hovatartozás-elve ellentmondásba kerülhet egy ilyen tantárggyal. Van olyan család, amely úgy gondolkodik, hogy ő majd felkészíti a maga gyerekét az általa vallott elvek és világnézet alapján. Amikor azonban egy ilyen törvényről tárgyalunk, akkor nemcsak az erdélyi magyar közösséget kell szem előtt tartanunk, hanem Románia teljes lakosságát” – hangsúlyozta a képviselőasszony.
Megoszlik a magyar szülők véleménye
A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csiky Csengele újságírói megkeresésre elmondta, hogy megoszlik a magyar szülők véleménye a szexuális neveléssel kapcsolatban. A felvilágosítással természetesen legtöbben egyetértenek, azonban a formai megoldással kapcsolatos kérdések tisztázatlansága miatt sokan fenntartással viszonyulnak az előírásokhoz – magyarázta. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar társadalom a keresztény értékeket szeretné szem előtt tartani ebben a kérdésben is, ezért úgy érzi, hogy jó döntés volt a képviselőház részéről megszavazni a módosításokat.
László Éva pszichológus, egyetemi tanár szerint a fenntartások oka elsősorban az, hogy a szülők egy része nincs tisztában azzal, hogy miről szól az iskolai szexuális nevelés. Sokan úgy tudják, hogy ezeken az órákon a szexuális másságról szóló ismeretek kerülnek előtérbe, ezért zárkóznak el tőle. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy olyan komoly, összehangolt programra volna szükség, amely a szülőket is bevonva tudná ezeket a hiányosságokat pótolni. A tabuk ártalmasak – hívta fel a figyelmet László Éva, aki szerint a romániai társadalom nem tanulta meg a kulturált párbeszédet olyan témákról, amely a teljes közösség lelki és testi egészsége szempontjából fontos volna.
Asztalos: ilyen megkötésekkel bármelyik tantárgyat ellehetetleníthetjük
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, Asztalos Csaba szerint a szexuális nevelést kötelező tantárgyként kellene bevezetni az iskolákban, mert ez pozitív hatást gyakorolna a teljes romániai társadalom egészségére. „Eddig nem sikerült megakadályozni azt, hogy kiskorú anyák szüljenek. Kiskorú anyák alatt pedig 15 éves kor alatti lányokat értek. Olyan, 18 évesnél fiatalabb anyák is vannak, akik többször is szültek már. Tehát a helyzet meglehetősen súlyos, mivel érintik a lányanyák oktatáshoz és munkavégzéshez való jogát is" – fejtette ki a Mediafax hírügynökségnek.
A szakember úgy véli, hogy a szexuális nevelésen való részvételt nem kellene a szülők beleegyezéséhez kötni. „A témáról szóló nyilvános viták során azt tapasztaltam: sokan nem szociológiai vagy statisztikai tanulmányokra vagy szakértők által készített tájékoztató jelentésekre hivatkoznak, hanem saját, megalapozatlan elképzeléseiket osztják meg. Nem csak a romániai falvakban észlelhető ez az álszemérmesség, a teljes hazai társadalmat jellemzi az, hogy nem tud nyíltan beszélni a szexualitásról. Az egyházak esetében természetesen indokolt, hogy véleményük van erről, de úgy gondolom, hogy megoldásokat lehet találni. Nem tudom, hogy ajánlatos-e a szülők engedélyéhez kötni az iskolai szexuális nevelést. Ilyen alapon szinte minden oktatási kérdést a szülő hozzájárulásához lehetne kötni" – tette hozzá Asztalos Csaba.
Mit mond a WHO?
Csép Andrea képviselő azt is elmondta, hogy európai kitekintésű háttéranyagból dokumentálódott a módosító javaslat megszavazása előtt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanis kilenc nyugat-európai országból kiválasztott és felkért 19 közismert szakembert, akik mintegy másfél évi munkával kidolgozták Az európai szexuális nevelés irányelvei című dokumentumot a politikusok, nevelési és egészségügyi intézmények és szakemberek részére.
A szakértők tanulmánya szerint a holisztikus szexuális nevelés korrekt, tudományosan megalapozott információkat nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a nemiség minden aspektusáról, s egyúttal elősegíti az ilyen információkon alapuló készségek és szokások kialakítását. Ezáltal hozzájárul a tisztelettudó és nyílt attitűdök kialakításához. A hagyományos nevelés ugyanis csak a nemiség olyan potenciális veszélyeire koncentrált, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. Ez a negatív megközelítés azonban gyakran elbizonytalanító és riasztó a gyermekek és fiatalok számára.
A holisztikus megközelítés a szexualitást az emberi lehetőségek tág tereként értelmezi. Elősegíti, hogy képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására. Ezek a készségek a lehetséges veszélyek megelőzése szempontjából is lényegesek – hangsúlyozzák a szakemberek.
Hedi Hoka pszichológus szerint figyelembe kell venni, hogy a szexuális nevelés bevezetése – különösen az iskolákban – nem mindig könnyű: sokszor ellenállásba ütközik, az ezzel kapcsolatos félelmek és téves elképzelések miatt. Pedig ezek, az Egészségügyi Világszervezet által is támogatott irányelvek gyakorlati segítséget nyújthatnak a megfelelő tantervek kialakításához, s megmutatják, mit kell ismerniük és megérteniük a gyermekeknek és fiataloknak, milyen helyzetek és kihívások kezelésére legyenek képesek az adott életkorban. Ugyanakkor a támogatás érdekében meggyőzheti a politikusokat a szexuális nevelés bevezetésének, vagy a meglevő próbálkozások kiszélesítésének fontosságáról.
Változott a világ, a társadalmi környezet
A szexuális nevelés szükségességét a szakemberek szerint a legutóbbi évtizedek társadalmi változásai is indokolják. Ilyenek a globalizáció, a különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező csoportok migrációja, az új médiumok, különösen az internet és a mobiltelefonok gyors elterjedése, az AIDS megjelenése és terjedése, a gyermekekkel és fiatalokkal történő szexuális visszaélések, s nem utolsó sorban a fiatalok változó szexuális attitűdjei és viselkedése. Az emberi nemiség elsősorban a gyermekkor és ifjúkor során fejlődik, s ilyenkor rendkívül sok, különböző szociális, kulturális, vallási és egyéb hatás befolyásolja ezt a folyamatot. Így a fiatalok gyakran ellentétes elvárásokkal találkoznak, s nehezen tudják eldönteni, melyiket fogadják el ezek közül.
Hedi Hoka pszichológus rámutatott arra is, hogy a felmérések szerint a szexualitás jelenségeinek megismerése jórészt szakemberek segítsége nélkül történik, éspedig véletlenszerűen, például a tévé, a mozi vagy éppen a pornográfia révén. Ami aztán sok félreértést, téves értelmezést tesz lehetővé. A nyugati kultúrában azonban egyre hangsúlyosabb a problémák megelőzése, amely mindinkább kiterjed az emberi szexualitás területére is, s ez együtt jár a szakemberek egyre aktívabb bevonásával. A problémákra és veszélyekre koncentrálás viszont nem mindig felel meg a fiatalok érdeklődésének és igényeinek, s ezért aligha éri el a viselkedés szükséges módosítását. Ez pedig pozitívabb megközelítést tesz szükségessé, amely nemcsak hatékonyabb, hanem reálisabb is.
Az óvoda és iskola szerepe
Legelső szexuális ismereteikre a gyermekek általában otthon tesznek szert, a szülők, rokonok vagy ismerősök véletlen „elszólásai” révén. Nem sokkal később azonban az óvodának és az iskolának egyre nagyobb szerepet kellene kapnia ebben a folyamatban, nemcsak az ismeretek fejlesztésében, hanem a nemi szerepek gyakorlásában is. Mindebben a pedagógusoknak lehet leginkább szerepük, ha figyelnek a gyermekek igényeire és felkészülnek kérdéseik megválaszolására.
Az iskolai szexuális nevelést Svédországban tették először kötelezővé 1955-ben, amit a következő évtizedekben átvett Németország, majd Ausztria, Hollandia, Svájc; az ezredforduló körül pedig Franciaország, Anglia, Spanyolország és az Európai Unió több, más országa is. Közép- és Kelet-Európa azonban jórészt kimaradt ebből a fejlődésből, kivéve talán Csehországot és Észtországot.
Az európai szakemberek szerint azért történt ez, mert a közélet különböző terein megjelent a politikai, kulturális és vallási fundamentalizmus. Az így létrejött lemaradás azonban olyan hátrányos helyzetet jelent, amit sürgősen meg kell szüntetni – állítja Hedi Hoka pszichológus. Ez pedig elsősorban a szexológiailag képzett, hivatásos nevelők feladata lehet.
Vannak-e képzett szexuál-pedagógusaink?
Az Európai Unió egyes nyugati tagországaiban ilyenek képzése már évtizedek óta folyik, néhol külön szakként, máshol egyéb szakokhoz társítva. A kötelező vagy szabadon választható továbbképzések keretében azonban bármilyen szakképzettséggel rendelkező pedagógus választhatja a szexuális nevelés intenzív tanulását.
László Éva pszichológus, egyetemi tanár szerint nagyon nagy szükség volna olyan továbbképzésekre, amely során pótolható volna a szakemberhiány, hiszen minden iskolában lennie kellene egy olyan pedagógusnak, aki a korosztálynak megfelelő, korrekt információkkal látja el a fiúkat, lányokat egyaránt. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a felmérések szerint azokban az országokban, ahol több évtizede bevezették a szexuális nevelést, mint tantárgyat, később és tudatosabban kezdődik a fiatalok szexuális élete, kevesebb a kiskorú terhesség, sőt a felnőttkori párkapcsolatokra is pozitív hatással van.
Az ilyen jellegű nevelés által – mondja a szakember – nemcsak a szexuális úton terjedő betegségekről szerezhetnek tudomást a fiatalok, hanem a harmonikus párkapcsolatok kialakításáról is, és ezáltal csökkenthető a családon belüli erőszakos cselekedetek száma, amely eléggé aggasztó méreteket ölt Románia-szinten.
A szakemberek egyértelműen utaltak arra is, hogy a szexuális nevelés gyakorlatilag a gyerekek korrekt információhoz és testi-lelki egészségükhöz, épségükhöz való jog részeként értelmezhető. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a tabuként kezelt témák, a kibeszéletlen, „szőnyeg alá söpört” kérdések, a korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya sebezhetővé, vulnerábilissá teszi a fiatalokat. Azaz a jövő generációját.