Az alkotmánybíróság szerdai döntésével nem szűnik meg a szükségállapot alatt bevezetett szabályok megsértése miatti bírságolás, csak a pénzbüntetés mértéke lesz az eredeti, azok megemelése előtti – hangsúlyozta Ludovic Orban kormányfő csütörtökön.

„Az a tény, hogy az alkotmánybíróság hozott egy döntést, amivel kapcsolatban meg kell várnunk az indoklást, nem jelenti azt, hogy többé nem bírságolnak, csak ezek mértéke a sürgősségi rendelet előtti szinten lesz” – szögezte le Orban a Craiován tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot idején kirótt bírságok mértékére vonatkozó jogszabályt.

Arra a kérdésre, hogy mit fed pontosan az, hogy a bírságok értéke a régi szinten lesz, illetve, hogy ezt egy újabb rendelettel szabják-e meg, Orban így válaszolt: „Ha egy korábban kiadott sürgősségi rendeletet módosító sürgősségi rendelet egyik cikkelyét alkotmányellenesnek nyilvánították, ezt úgy lehet értelmezni, hogy vissza kell térni a régi bírságokhoz”.

Hangsúlyozta azonban, hogy mindenképpen meg kell várni az ügyben a taláros testület indoklását. Orban elismételte azon véleményét, hogy „az alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes”, és azt egy törvényszegő, rendkívül szűk réteg érdekében hozták meg, semmibe véve a több millió román állampolgárt, akik ebben az időszakban felelősségteljesen viselkedtek.

A kormány elemezni fogja a bírságok kifizetésének helyzetét, majd ezt követően hoz döntést – szögezte le. Véleménye szerint módosítani kell az alkotmányban a taláros testület tevékenységére vonatkozó cikkelyeket, mivel „jelenleg a testület az alaptörvény ellenségeként viselkedik, és szubjektív módon értelmezi az alkotmány előírásait, sok esetben a közérdek rovására”.

Kezdetben 100 lejtől 5 ezer lejig terjedt a kiszabható bírság értéke (ehhez tértek vissza), de április 3-i hatállyal szigorítottak és jelentősen megnövelték az alsó és felső határt a 34-es számú sürgősségi kormányrendelettel. Így magánszemélyek esetében a bírság 2 ezer lej és 20 ezer lej között mozgott, jogi személyek esetében a felső határt 70 ezer lejben állapították meg.

Az alkotmánybíróság ezt a 34-es számú rendeletet nyilvánította teljes egészében alkotmányellenesnek az ombudsman megkeresése nyomán. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a rendelkezések nem voltak világosak, nem írták le elég pontosan, hogy milyen helyzetekért, szabályszegésekért szabhatnak ki a rendőrök bírságot a rendkívüli állapot idején érvényes kijárási tilalmat megsértőkkel szemben. Úgy vélték, hogy a hatósági személyek egyéni, szubjektív megítélésén múlott, mekkora bírságot róttak ki, ami alaptörvénybe ütköző.