Csíksomlyói búcsú: hitből fakadó boldogság

A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire, így aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi – fejtette ki szombaton Csíksomlyón Ternyák Csaba egri érsek, az idei pünkösdi búcsú főszónoka.

Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik "szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével". Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki otthonává váljanak.

Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit kapcsolatáról beszélt, és felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: "boldog vagy, mert hittél!". Rámutatott: Erzsébet szavai is mutatják, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. A szónok Máriát említette példaként, aki – mint mondta – többet tud a hitnél, a boldogságnál, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítségét.

Aláhúzta: Mária nem azért volt boldog, mert kiváltságokat kapott azáltal, hogy Isten fiának anyja lehetett, hanem azért, mert jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatának. Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos isteni tervet. "Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá" – mondta az egri érsek.

Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. "A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (...) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától" – mondta Ternyák Csaba.

Semjén Zsolt: a csíksomlyói búcsú a megmaradásra tanít

A csíksomlyói búcsún a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok - nyilatkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. "Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Lengyelországba kerül a Mária kegyszobor másolata

A csíksomlyói ferences szerzetesek a szobor másolatával kívánták viszonozni azt az ikont, amelyet a czestochowai zarándokhelyről küldtek tavaly Csíksomlyóra. A fából faragott, az eredetinél kisebb méretű szobrot a Boldogasszony zarándokvonattal viszik előbb Budapestre, ahonnan június elején érkezik meg a lengyelországi pálos rend Jasna Góra-i kolostorába.

Az adományt megköszönő, magyarul elmondott beszédében Majevszki Roman atya a magyar és a lengyel nép történelmi gyökerekkel rendelkező barátságát említette. Azt mondta, azért igaz ez a barátság, mert "a kereszt alapján köttetett".

A pálos atya a magyar nép igazi lelki forrásának nevezte Csíksomlyót. Hozzátette: a kolostorába látogató magyar csoportokat általában megkéri, hogy énekeljék el a székely himnuszt. Megállapította, hogy a himnusz Csíksomlyón szól a legszebben, a leghitelesebben. "Szűzanya, vezesd még egyszer győzelemre néped", parafrazálta a székely himnusz szövegét a lengyelországi pálos szerzetes, akit lelkesen megtapsolt a több százezres zarándoktömeg.

Képriportunkat itt megtekintheti:

Reggel tíz óra körül. A hívők már jó idejében elindulnak a nyereg felé. A Márton Áron utca és a Szék útja kereszteződése. A somlyói búcsúk elengedhetetlen szereplője: a székárus. Potom tíz lejbe kerül egy ilyen összecsukható szék.  A miccsre nagy volt a kereslet. Kürtőskalácsot általában a mise után vesznek az emberek, lefelé jövet. A somlyói borvízkút. Itt hűsöltek az emberek a májusi melegben. Neki a hegynek. Van aki a  kevésbé meredek, szerpentinszerűen kígyózó ösvényt választja… …Mások a keresztutat. Itt az a szokás, hogy minden keresztnél meg állni és imádkozni. A kőkeresztekről néhány hete valakik ellopták a bronz és réz táblákat. Salvator kápolna. Itt meg lehet szusszanni.  Nagyon sokan voltak az idén, jóval többen, mint tavaly. Az erdőben, fák között, árnyékban összegyűlt tömeg innen nem is látszik. Ez itt a nyereg észak-nyugati része.  Szentbeszéd. Idén a felszólalók nem említették az unitáriusok és katolikusok közötti, több száz évvel korábbi ellentétet, hanem a szekták és egyéb “instant” vallások, zesbfilozófiák terjedésének veszélyére hívták fel a figyelmet. Nagy volt a hőség, szinte negyedóránként szállítottak le valakit a hegyről.  Közös ima. Volt, aki nem merészkedett ki a napra. Volt, aki nem vállalta be a hegyet. Ez a néni is részt vett a búcsún, de a hegy tövénél. Kezében rádió, arról hallgatta a szentbeszédet és a misét és behunyt szemmel imádkozott a többiekkel. A mise végeztével volt idő a giccsvásárlásra is. Kolompvásár. Ha a színesre pingált szalmavirágok közé egy magyar nemzeti színű, Csíksomlyó feliratú papírzászlócskát tűznek, máris jobban megy a bolt. Üde színfolt ez a bódé. Magyar nemzeti színű ostorok. Még egy elengedhetetlen civil szereplője nemcsak a búcsúnak, hanem minden tömegrendezvénynek: a lufiárus. Közvetítőautó, éppen munkaszünetben. Külföldi turisták körében kelendő cikkek ezek a ruhák. A zarándokok kóberes szekerei. Csíkszereda lakossága a búcsú idejére megsokszorozódik, parkolóhelyet gyakorlatilag nem találni. Kihalt utca Csíkszeredában. Még nem tértek vissza a zarándokok a hegyről.  Látkép, háttérben HVIM-zászló. Annak ellenére, hogy a szervezők minden évben megkérik a résztvevőket, hogy a vallásos jelképeken kívül hagyjanak otthon mindenféle politikai tartalmú lobogót, egyenruhát vagy egyenruhára emlékeztető öltözetet, a hatvannégy

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?