Az online oktatásra való átállásban a szülők nem a panaszra, hanem a problémamegoldásra fókuszálnak: hétfőn induló Szeretetvonal a Digitális Oktatásért című projektjükben, a történelmi egyházak vezetőivel karöltve igyekeznek összekapcsolni a civil szervezeteket, magánszemélyeket és a rászoruló családokat, hogy minél több okoseszköz juthasson a hátrányos helyzetűekhez. Emellett az önkormányzatokat is bevonják a segítségnyújtásba, és beadványukban arra kérik őket, ajánlják fel a lemondott tömegrendezvények összegeit digitális eszközök beszerzésére – tudtuk meg Csíky Csengelétől, a Magyar Szülők Szövetségének elnökétől, akit még tanévlezárás mikéntjéről szóló legfrissebb bejelentések előtt kérdeztünk. 

Amint arról korábban írtunk, a kötelezővé tett online oktatás kapcsán a pedagógustársadalom azt kifogásolta, hogy valós segítség helyett csupán instrukciókat kaptak az oktatási tárcától. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke úgy véli, ebben a helyzetben a türelem és a megoldás-orientált gondolkodásmód elengedhetetlen, valamint szükség van arra is, hogy a tanintézmények vezetősége rendszerbe foglalja pedagógusainak munkáját, hogy az online oktatás ne milliónyi felületet foglaljon magába.

Míg márciusban, az intézményes oktatás befagyasztását követően a legtöbb szülői visszajelzés arra vonatkozott, hogy az online oktatás terei teljesen ismeretlenek a szülők, pedagógusok és diákok számára egyaránt, ma már mind kezdik érteni a digitális világ nyújtotta lehetőségeket – világosított fel Csíky Csengele. Hozzátette, a legtöbb pedagógus ódzkodott az online oktatástól, azonban mostanra már „kóstolgatják” a platformokat.

Kaotikus még az online oktatás

Mindenki kapkod, keresi a legegyszerűbben használható felületeket – írta körül Csíky Csengele az online oktatást. Elmondta, nagy gondot okoz, hogy az elméleti oktatással ellentétben a gyakorlati tantárgyakat, a szaklíceumok és szakiskolák tantárgyait és a művészeti képzéseket nem sikerül online felületeken megtartani, nem beszélve arról, hogy tanintézményenként egyszerre több felületet is használnak a pedagógusok, ami a diákot folyamatos váltásra és keresgélésre kötelezi.

Tisztában vannak azzal, hogy egyik napról a másikra semmi sem fog megváltozni, de tudják, hogy a nehézségek ellenére jó munka válhat a megpróbáltatásokból. Mindezt azzal magyarázta, hogy a modernkor sajátja a digitalizálódás, ami annyit tesz, hogy haladni, fejlődni kell. A kötelezővé tett online oktatás pedig hozzájárul ahhoz, hogy a szülők, a pedagógusok és a diákok felfedezzék a digitális világot, és megtanulják a nyelvét, mert nagy valószínűséggel az intézményes oktatás újraindításával sem szűnik meg teljesen az online felületekre való támaszkodás. „Most olyan időszak van, amikor ezt meg kell tanulni, még ha nyögvenyelős is, mert a jövőnk része” – hangsúlyozta a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.

Jelenleg a szülőkre sokkal több tanítói szerep hárul, mint a koronavírus-járvány előtt: a 0-4. osztályosok több segítséget igényelnek, és még az ötödikesek is a szüleikre támaszkodnak a különböző online felületek közötti lavírozásban, de ez csak a kísérleti fázisban van így – magyarázta Csíky Csengele, hozzáfűzve, hogy amint megtalálják a tanítók a helyes platformokat, kevesebb feladat jut a szülőknek.

Az önkormányzatokat és a civil szférát is segítségnyújtásra szólítják

A Magyar Szülők Szövetsége úgy véli, az online oktatásra vonatkozó rendelet összetettebb szemléletmódot igényel, hiszen először is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szükségállapot szülte, tehát gondolni kell arra is, hogy mi történik akkor, amikor felszámolják. A kötelezővé tétele több követelményen alapszik: a diákokat kötelezik a részvételre, a pedagógusokat arra, hogy megtartsák az órákat. A szülőknek biztosítaniuk kell az órák feltételeit, a tanfelügyelőségeknek és tanintézményeknek pedig támogatniuk kell a digitális oktatást, és minden lehetséges eszközt fel kell ajánlaniuk erre a célra.

A szülők úgy vélik, ebben az összetett folyamatban rájuk nagy felelősség hárul, hiszen a tanintézmények és tanfelügyelőségek a rendelkezésükre álló eszközöket biztosítják, a pedagógusok és diákok használják, a szülőknek pedig az oktatáshoz szükséges feltételeket kell előteremteniük, legyen szó eszközökről, helyszínről, leckemagyarázatokról. Csíky Csengele felvilágosított arról is, a sajtó gyakran félreértelmezi a szülők kötelezettségét, hiszen nem arról szól a rendelet, hogy az édesanya vagy az édesapa „a nem létező pénzéből vásároljon hirtelen digitális eszközöket a gyermekének”, hanem azt jelenti: ha lehetősége van arra, hogy a feltételeket biztosítsa csemetéje tanulásához, szorgalmazza, felügyelje és könnyítse az online oktatást. Tehát a szülő nem köteles vásárolni semmit.

Annak érdekében, hogy minél több családhoz eljuthassanak az online oktatáshoz szükséges digitális eszközök, a Magyar Szülők Szövetsége elindította Szeretetvonal a Digitális Oktatásért című projektjét, amelyben arra kéri azokat a családokat, magánvállalkozásokat vagy magánszemélyeket, ahol elfekvőben van bármi működőképes készülék, hogy ajánlja fel azoknak a gyerekeknek, akik távoktatásra kényszerültek a járványhelyzet miatt, de az eszközhiány miatt nem tudnak részt venni az órákon.

A projektet a történelmi egyházak lelkipásztoraival és papjaival karöltve hozták létre, mert úgy gondolják, az egyházi vezetők ismerik leginkább közösségeik tagjait. Elsősorban a többgyermekes családokon próbálnak segíteni, ugyanis előfordul, hogy a szülő otthoni munkára kényszerül, és két-három gyermeke is online oktatásban vesz részt. Ilyenkor felváltva ülnek a számítógép elé, ami hatalmas szervezést, energia-befektetést igényel.

Megtudtuk, az önkormányzatokat is segítségnyújtásra szólítják: a Magyar Szülők Szövetsége egy beadvány-prototípust készít, amelyet Facebookján és weboldalán is közzétesz. Ezt bárki letöltheti – ismertette a szövetség elnöke, hozzáfűzve, hogy ebben a dokumentumban felszólítják a szülők az önkormányzatokat, hogy azt a pénzösszeget, amit nem szánhatnak városnapokra, falunapokra és betervezett tömegrendezvényekre, fordítsák az online oktatásra, hiszen a kasszában maradó összeg kifejezetten használható a digitális oktatás segítésére.

Kiemelte, minden olyan önkormányzathoz benyújtják a dokumentumot, ahol jelen vannak szervezeti szinten, de a szülőket is arra ösztönzik, töltsék le és tegyék meg maguk is, „annál is inkább, mert Romániában nagyon sok olyan város, település és község van, ahol ezt a lépést megtették kérés nélkül is az önkormányzatok”.

A hátrányos helyzetű gyermekekről nincsenek pontos számadataik, ugyanis vannak olyan országrészek, ahol nincs internet-hozzáférés vagy áramszolgáltatás sem. Ezeknek a családoknak a feltérképezése, és a kisegítése már az állam feladata – vélekedett Csíky Csengele.