Közel két hét múlva dönt az alkotmánybíróság a választási törvénymódosításról

Március 12-én tárgyalja az alkotmánybíróság a Nép Ügyvédjének a parlamenti választás rendszerét módosító és az előre hozott választások megszervezéséről szóló, 2020/26-os sürgősségi kormányrendelet ellen benyújtott beadványát.

Ez az a kormányrendelet, amelyet a február 5-én bizalmatlansági indítvánnyal leváltott Orban-kormány a parlamenti szavazást megelőző estén, két tucat másik sürgősségi kormányrendelettel együtt fogadott el, és amely többek közé lehetővé teszi, hogy a parlamenti választásokon bárki bárhol szavazzon, nem csak a lakhelye szerinti választókerületben. Ez utóbbi rendelkezést kifogásolta különösképp az RMDSZ amely szerint egy-egy magyarok lakta megyében „torzította” volna az eredményeket, ha mások is ott szavaznának. A szociáldemokraták szerint meg a liberálisok ezzel „törvényesítették a választási turizmust”.

Az ombudsman a múlt pénteken támadta meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon – a sürgősségi rendeleteket a pártok nem óvhatják meg, csak a Nép Ügyvédje –, arra hivatkozva, hogy az sérti az alkotmányt, és nem tartja tiszteletben a Velencei Bizottságnak a választási törvénnyel kapcsolatos ajánlásait.

Az ombudsman felhívja a figyelmet, hogy a parlament megválasztási módját nem lehet sürgősségi rendeletben szabályozni, alkotmányellenes, hogy az alaptörvényben „a román nép legfelső képviseleti szerveként" meghatározott parlament megválasztásának módjáról a kormány rendelkezzen. A kormány hatásköre a választások megszervezésére, az ezzel kapcsolatos intézkedések meghozatalára terjed ki, a választási rendszer megszabása a parlament szuverén joga – állítja a Nép Ügyvédje.

A közlemény leszögezi, emellett azért is alkotmányellenes a kormányrendelet, mert olyan módosításokat vezet be, amelyek kihatással vannak a választói jogokra, márpedig az alaptörvény tiltja, hogy ilyen jellegű módosításokat rendelettel léptessenek életbe.

A Nép Ügyvédje rámutat, a módosításokat az új parlament mandátumának átvétele előtt 10 hónappal és a soron következő parlamenti választások megszervezése előtt 9-10 hónappal fogadták el. Az ombudsman szerint a kormány nem tartja tiszteletben a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásait, amelyek szerint a választásokat megelőző egy év alatt nem javallott a választási rendszer módosítása.

Ugyanakkor a rendelet szövege értelmében a parlamenti és a helyhatósági választások egyazon dátumon történő megszervezésének lehetősége kizárólag a 2020-as évre vonatkozik, márpedig – állítja a Nép Ügyvédje – a törvényeknek a jövőben esetlegesen előforduló minden ilyen helyzetet szabályozniuk kell, nem szorítkozhatnak egy bizonyos esetre.

Kapcsolódók

Kimaradt?