Gazdasági többletforrások nyújtása mellett a jogi védelem biztosítása a regionális identitás megőrzéséhez – ez a lényege a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók európai védelmének érdekében indított polgári kezdeményezésének. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint ma is a gazdaságfejlesztés az asszimiláció egyik eszköze, ezért szükséges az európai uniós szabályozás, aminek segítségével megmaradhat „Székelyföld székelynek, Kalotaszeg, Partium, Felvidék magyarlakta területei magyarnak”.

Az SZNT tavaly májusban indította el aláírásgyűjtését a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés támogatása érdekében, és idén május 7-ig egymillió szignó szükséges legalább hét EU-tagállamból, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel.

Alig két hete Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja azt nyilatkozta, hogy a szükséges aláírások hat százaléka (60 ezer) gyűlt össze, ezért nagyobb mozgósításra lenne szükség. Kedden már Izsák Balázs azt mondta a magyar közmédiának, hogy megvan az első százezer aláírás. Ez a szám az online aláírásokra vonatkozik, a papíralapúakat a határidő lejárta előtt összesítik, mert csak akkor kapják meg – hangsúlyozta a Maszolnak adott nyilatkozatában az SZNT elnöke, aki bízik benne, hogy a két és fél hónap múlva esedékes végső határidőig össze tudják gyűjteni az aláírásokat.

„Az optimizmusomat erősíti az utolsó hetek, vagy inkább az utolsó napok lendülete” – magyarázta. Izsák Balázs szerint ezt nagy mértékben befolyásolta, hogy főleg Magyarországon, de az egész Kárpát-medencében is közéleti szereplők álltak az ügy mellé. Ezenkívül például Csongrád és Somogy megye közgyűlése határozatot fogadott el a kezdeményezés támogatásáról, és helyi önkormányzatok, illetve polgármesterek is felkarolták a kezdeményezést – sorolta az elnök.

„A legfrissebb Böjte Csaba testvér kiállása, de korábban Tőkés László is támogatta, arról nem is beszélve, hogy olyanok is voltak, akik már 2013-ban, amikor elindítottuk a kezdeményezést, kiálltak mellette: a Baszk Nemzeti Párt elnöke vagy Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy nagyon sok átlagember is pozitívan és nagy meggyőző erővel nyilvánul meg a külöböző fórumokon az aláírások érdekében.

Az SZNT vezetője hangsúlyozta: a kezdeményezés nem csak a magyar többségű régiók védelméről szól. „Nemzeti régióknak nevezzük mindazokat, amelyeket nyelvi, nemzetiségi, kulturális, vallási sajátosságok különböztetnek meg a körülöttük lévő régióktól. Ilyen nagyon sok van Európában, és ezeknek a régióknak vannak nemzeti célkitűzéseik: hogy fejlesszék, de ugyanakkor megőrizzék regionális identitásukat – magarázta. – Hogyha csak a magyar vonatkozásról beszélünk, akkor elmondható, hogy több olyan térség van Magyarország határain kívül, a Magyarországtól elszakított területeken, amelyeken a magyar többséget száz esztendőn keresztül is sikerült megőrizni. Az a célunk, hogy ez a regionális magyar identitás fennmaradjon: Székelyföld maradjon meg székelynek, Kalotaszeg, Partium, Felvidék magyarlakta területei maradjanak meg magyarnak.”

A kezdeményezés tartalmazza azt, hogy ezeknek a régióknak úgy kell fejlődniük, gazdagodniuk, hogy megőrzizzék az etnikai, nyelvi, identitásbeli sajátosságaikat. „A magunk tapasztalatából tudjuk, hogy a kommunista diktatúra idején az asszimiláció eszköze a gazdaságfejlesztés volt. – jelentette ki Izsák Balázs. – Ezzel lehetett generálni munkaerővándorlást úgy, hogy mesterségesen elszegényítettek bizonyos vidékeket, ahonnan az emberek menekültek. Vagy pedig úgy telepítettek intézményeket, vállalatokat, gyárakat, pédául a marosvásárhelyi vegyipari kombinátot, hogy más vidékekről román többségű népességet költöztettek be.”

Szerinte ez nem változott Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után sem. „Miközben az egy főre eső nemzeti össztermék a Közép Fejlesztési Régió Ügynökség román többségű megyéiben húsz és tizenöt százalékkal nőtt, Brassó, illetve Szeben megyében, addig Kovászna megyében 1,6 százalékos volt a növekedés, tehát gyakorlatilag stagnált 2007 óta – támasztotta alá a véleményét. – Tehát tart még az unión belül is Székelyföld mesterséges elszegényítése, ráadásul uniós eszközökkel.”

Ez ellen mindenképp fel kell lépni – nyomatékosította az SZNT elnöke, aki szerint azt várják a polgári kezdeményezéstől, hogy anyagi többletforrásokat biztosít majd, de meg is teremti a jogvédelmét Európa nemzeti régióinak.

Ötpárti támogatás Magyarországról

Ötpárti határozati javaslatban biztosítaná támogatásáról a magyar Országgyűlés a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről – írta az MTI. A kormánypártok (Fidesz–KDNP), a Jobbik, az MSZP és az LMP által benyújtott előterjesztés a parlamenti honlapon olvasható. Az indoklás szerint száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozati javaslatnak.

A kezdeményezés elindításáért a Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett az Európai Bíróságon, annak sikere mindenki érdeke, ezért a javaslat beterjesztői aláírásra buzdítanak mindenkit a nemzetiregiok.eu oldalon.

Az országgyűlési határozati javaslat szerint a parlament üdvözli a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű európai polgári kezdeményezést. Emlékeztetnek arra, hogy annak lényege: az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

(Nyitókép: Izsák Balázs | Forrás: Székely Nemzeti Tanács Facebook-oldala)