A Bihar megyei RMDSZ-tagszervezetek 90 százaléka az állóurnás előválasztást részesíti előnyben az idei helyhatósági választásokon induló jelöltek kiválasztására – hangzott el pénteken azon a nagyváradi sajtótájékoztatón, amelyen Szabó Ödön parlamenti képviselő, a megyei szervezet ügyvezető elnöke ismertette az előkészületet menetrendjét.

Tavaly szeptemberben fogadták el a helyhatósági választásokra való felkészülés ütemtervét – mondta Szabó Ödön –, a tisztségben lévő mintegy 300 helyi és megyei önkormányzati képviselőnek, polgármesternek, illetve alpolgármesternek pedig jelentést kellett készítenie az elmúlt négy év tevékenységéről.

A helyi szervezeteknek kellett eldönteniük, milyen módon ejtik meg az előválasztást. Az eddigi visszajelzések alapján 90 százalékuk állóurnás, 10 százalékuk álló- és mozgóurnás előválasztást tervez – magyarázta Szabó. Márciusban nevesítik a helyi és megyei tanácsos-, a polgármester-jelölteket, illetve a megyei tanácselnök-jelöltet. Az ügyvezető elnök azt is elárulta, hogy lesznek olyan települések, ahol nem saját jelöltet indít az RMDSZ, hanem a helyi egyezségek alapján támogatnak más pártok színeiben vagy független indulókat.

A sajtótájékoztatón Török László, Nagyszalonta 2004 óta hivatalban lévő polgármestere, illetve Bátori Géza, Bors polgármestere is jelen volt – utóbbi az egyik legtapasztaltabb elöljáró, gyakorlatilag 1989 óta vezeti a községet. Mindketten indulnak a 2020-as helyhatósági választáson újabb mandátumért, s néhány megvalósításuk mellett a terveikről is beszámoltak.

Török László többek között elmondta, hogy a város ivóvízellátását tudják biztosítani, s a csatornahálózat 90 százaléka elkészült. Tárgyalnak egy alumínium öntödével, ami 25 millió eurós beruházást jelentene, 18 ezer facsemete elültetését tervezik, illetve egy kútfúrás segítségével a középületek – és lehetőség szerint lakások – fűtését is geotermális energia segítségével oldanák meg; termálstrandot is terveznek, hogy a turizmust fellendítsék. Az elöljáró azt is elmondta: bár Nagyszalonta megyei jogú város, kevesebb pályázati forrással rendelkezik, mint a megyeszékhelyek, amelyeknek külön pályázati alap is a rendelkezésükre áll.

A pályázás nehézségeire Bátori Géza is kitért: a bürokrácia miatt négy évbe is beletelhet, míg egyetlen egyéves lefutású pályázat engedélyeit beszerzik – mondta. A magyar–román határátkelővel rendelkező Borson az ivóvízhálózat felújítására készülnek, illetve a mezőgazdasági utak aszfaltozását tervezik – sorolta. Az elöljáró azt is elmondta: az életminőség biztosítása mellett fontos a munkahelyek teremtése, hiszen ez segíti a fiatalok helyben maradását. Bors lakossága például az elmúlt években mintegy ezer fővel nőtt, többen költöztek a településre.

A sajtótájékoztató végén újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ-t ért kritikák kapcsán Szabó Ödön elmondta: közéleti tevékenységének folytatásaként elsősorban őszinte nyilatkozatot, és bocsánatkérést várna el Csomortányi Istvántól ifjúkori antiszemita gesztusáért, melyről fotó került nyilvánosságra. „Ameddig valaki nem vállalja saját gesztusait, visszafogottabbnak kellene lennie” – mondta. Ami az EMSZ jelöltjeit illeti – tette hozzá –, Szilágyi Zsoltnak az 1990–2004 közötti parlamenti mandátumai idején kevesebb törvénykezdeményezését fogadták el, mint az ő mandátuma első évében.

„A magyar közösség tudja, ki mit tett, nem kellene lebecsülni annak tagjait” – mondta az ügyvezető elnök, hozzátéve: ő a maga részéről nyitott a párbeszédre a másik féllel, de ezt nem a sajtóban kell lefolytatni.