Egyelőre a családjánál maradhat a hányatott sorsú roma kislány

A „Maricsika” néven emlegetett Szilágy megyei roma kislány ügyében vizsgálódott az alsóegregyi polgármesteri hivatal szociális osztálya, és megállapította, hogy jelenleg a család és a környezet sem jelent veszélyt a születési bizonyítványa szerint Alinának nevezett gyermekre – tájékoztatta a Maszolt Szilágyi Róbert, a Szilágy megyei tanács alelnöke.

Amint arról korábban írtunk, a Szilágy megyei rendőrség a gyámhatósággal együttműködve Szatmár megyében kereste a kislányt, miután január 20-án a hatóságok kiszálltak a névtelen feljelentő által megadott helyszínre, de a keresett családot nem találták otthon. A szomszédok azt mondták, a gyermek az édesanyjával és a nő élettársával Szatmárra ment rokonokat látogatni.

Miután a kislány és édesanyja visszatért a Romlott nevű faluba, az alsóegregyi polgármesteri hivatal szociális osztálya a helyszínre ment vizsgálódni, és megállapították, hogy a gyermek nincs életveszélyben, és életkörülményei nem károsak az egészségére – mondta el a megyei alelnök. A politikus közlése szerint jelenleg a gyámhatóság a törvény szerint jár el: a helyi szociális referenssel együttműködve 90 napos megfigyelés alatt tartja a családot. Ha problémát észlelnek, bírósághoz fordulnak, és a gyermeket elviszik a családjától.

Mint korábban beszámoltunk róla, a kislány esetét a helyi önkéntesek tárták fel: a József Jótékonysági Alapítvány emberei bukkantak rá, a Romlott nevű település roma kolóniájának egyik viskójában. Az embertelen körülmények között élő, négy év körüli gyermeknek láthatóan senki nem viselte gondját: beteg, mosdatlan és kócos volt, kommunikálni sem volt képes a környezetével.

„A lelki sebek jobban fájhatnak, mint bármilyen életkörülmény”

A József Jótékonysági Alapítvány önkéntese, Kabai Ottó megkeresésünkre elmondta, egyetért a gyámhivatal döntésével, megérti, hogy nem akarják elszakítani a gyermeket az anyjától. Hiszen nekik, önkénteseknek sem az volt a céljuk, hogy egy kisgyermeket elszakítsanak a családjától, hanem ellenkezőleg: igyekeznek integrálni az édesanyát a gyermeknevelésbe. Tanítani, fejleszteni szeretnék az anyát, és beszélgetéseket próbálnak kezdeményezni az alapítvány és a család között – világosított fel.

Kiemelte, ha úgy állapítják meg a szakemberek, hogy a nő hajlandó megváltoztatni a jelenlegi körülményeket, akkor az alapítvány önkéntesei mellé állnak és segítik. Ha azonban nem tapasztalnak semmiféle előrelépést a gyermek ügyében, az édesanya pedig ellenáll, úgy látják helyénvalónak, hogy a gyermeket kiemeljék a közösségből a hatóságok. Nyomatékosította, fontos számukra, hogy az anyán segítsenek, mert nem akarnak lelki sebeket okozni egy gyermeknek, hiszen ezek „jobban fájhatnak, mint bármilyen életkörülmény”.

Fontos számukra, hogy a gyermek ne maradjon olyan helyzetben, mint ahogyan rátaláltak: ne éhezzen, ne lakjon veszélyes körülmények között, hanem részesüljön tanításban és nevelésben – hangsúyozta az önkéntes. Éppen ezért az alapítvány tagjai fel fogják keresni a gyermeket: „kockáztatunk, de a kislányért kockáztatunk mindent”, magyarázta félelmüket, amelyet a roma kolónia lehetséges agresszív fogadtatása idéz elő.

Kapcsolódók

Kimaradt?