Péntek este, helyi idő szerint 23 órakor a britek kilépnek az Európai Unióból. A Brexit-megállapodás értelmében az Egyesült Királyság 2020 végéig továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, noha nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben. De mit jelent ez konkrétan, és milyen változások várhatók az átmeneti időszak után?

Szerdán az Európai Parlament (EP), egy nappal később pedig a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanács is ratifikálta a Nagy-Britannia unós kiválásáról szóló megállapodást, és ezzel véget ért a 2016. június 23-i Brexit-népszavazással elindult, több mint három és féléves politikai zűrzavar.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodásnak köszönhetően az Egyesült Királyság rendezett módon távozik az Unióból. Ugyanakkor február elsejével elkezdődik egy átmeneti időszak, amely az év végéig tart. Ez idő alatt tető alá kell hozni az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszeréről szóló megállapodást, amely egyebek mellett a szigetországban élő több mint 3 millió uniós polgár és az EU-ban élő több mint 1 millió brit állampolgár további jogállását is szabályozni hivatott.

A kilépési megállapodás értelmében az átmeneti időszakban az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, noha nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben. Más szóval 2021. január elsejéig az uniós polgárok a korábbi feltételek mellett élhetnek és dolgozhatnak Nagy-Britanniában. A letelepedett státusszal rendelkezőket a kilépés után is megilleti az a jog, hogy munkaviszonyt létesítsenek vagy önálló vállalkozóként gazdasági tevékenységet folytassanak az Egyesült Királyság területén. Megőrzik az uniós jogon alapuló munkavállalói jogaikat is.

Letelepedési engedélyért az folyamodhat, aki az átmeneti időszakot megelőzően öt egymást követő esztendőben évente legalább hat hónapot az Egyesült Királyságban töltött. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállást kaphat, majd ötévi egyesült királyságbeli tartózkodás után folyamodhat végleges letelepedett státuszért.

A kilépési megállapodás értelmében az átmeneti időszak végéig az EU-27 polgárai továbbra is élvezik a szabad mozgáshoz való jogot az Egyesült Királyságban – csakúgy, mint az Egyesült Királyság állampolgárai az EU-27 területén –, vagyis letelepedhetnek, vállalkozhatnak, tanulhatnak ott. Ez azt is jelenti, hogy aki akár csak egy nappal is 2020. december 31. előtt az Egyesült Királyságba költözik, ugyanúgy joga lesz maradni, mint annak, aki 4, 5 vagy tíz éve él ott. A letelepedési – vagy előzetes letelepedései kérelem benyújtásának határideje az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok számára 2021. június 30. A bizonyítás a kérelmezőt terheli. Az eljárás online zajlik, és díjmentes.

Bizonytalanság

Január 15-én az EP elfogadott egy határozatot, amelyben garanciákat követelt az Egyesült Királyságban letelepedett uniós polgárok jogainak tiszteletben tartását illetően. A képviselők aggodalmukat fejezték ki többek között annak a hatóságnak a felállításával és függetlenségével kapcsolatban, amely a kivonulási megállapodás értelmében 2021. január 1-től az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok „élethosszig tartó” jogainak tiszteletben tartását hivatott biztosítani.

A határozat egyebek mellett rámutat arra, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárok számára nagyobb biztonságérzetet teremtene, ha fizikai okmányt adnának ki számukra a státusukat illetően, amellyel szükség esetén bizonyítani tudnák – az átmeneti időszak végét követően –, hogy jogosultak az Egyesült Királyságban tartózkodni. A bizonytalanságérzet mellett konkrét hátrányt is okozhat a fizikai bizonyíték hiánya. Például a potenciális munkáltatók vagy bérbeadók hátrányosan megkülönböztethetik az EU-polgárokat, ha esetleg el akarják kerülni az online ellenőrzéssel járó adminisztratív többletterheket.

Az EP állásfoglalását követően Guy Verhofstadt, a parlament Brexit-koordinátora találkozott Steve Barclay brit Brexit-ügyi miniszterrel, aki tájékoztatta: a londoni hatóságok keresik a megoldást arra, hogy a letelepedett státussal rendelkező EU-polgárok kinyomtathassák a jogállásukat bizonyító okmányt. Egyúttal biztosította Verhofstadtot, hogy 2021. január elseje után egyetlen olyan EU-polgárt sem deportálnak automatikusan, aki elmulasztotta kérni a letelepedett státuszt.

Bekékül az útlevél

Az átmeneti időszak alatt az EU polgárai továbbra is élvezik a szabad mozgáshoz való jogot az Egyesült Királyságban csakúgy, mint az Egyesült Királyság állampolgárai az EU területén. Az uniós polgárok továbbra is a személyi igazolvány felmutatásával léphetnek be az Egyesült Királyság területére. Ezzel szemben a brit hatóságok már az év közepétől elkezdik a burgundi vörös uniós útlevelek helyettesítését a három évtizeddel korábban bevont – elsőként 1921-ben kiállított – kék színű brit okmányokkal.

A „régi” útlevelek 2020 végéig használhatók. Addig a brit polgárok továbbra is választhatják a repülőtereken vagy közúti átkelőkön az EU-polgárok számára fenntartott kapukat. Hogy miként lesz ez az átmeneti időszak lejártával, az időközben zajló tárgyalásokon dől el. Akárcsak az, hogy az uniós polgárok személyivel beléphetnek-e majd Nagy-Britanniába, illetve fennmarad-e a vízummentes turisztikai célú közlekedés a közösség és a királyság között.

Ugyanez érvényes az Európai Egészségbiztosítási Kártyára. A Romániában vagy bármely másik tagállamban egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik ideiglenesen Nagy-Britanniában tartózkodnak, 2020. december 31-ig a brit egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. Ugyanez vonatkozik az Egyesült Királyság állampolgáraira is az EU területén. A tárgyalások kimenetelétől függ, hogy a jövő év elejétől e téren lesz-e változás.

Az utasjogok maradnak

Biztosan nem változnak a légi utasok jogai a Brexitet követően. A vonatkozó EU-rendeletet maradéktalanul alkalmazzák 2021. január elseje után is, függetlenül attól, hogy az érintett uniós vagy brit polgár az EU vagy az Egyesült Királyság területéről induló járattal utazik, illetve európai uniós vagy nem európai uniós légitársaság üzemelteti a járatot. Késés vagy járattörlés esetén az utasok jogosultak segítségnyújtásra és/vagy kárpótlásra.

Változatlanul érvényesek maradnak a kontinenst a szigetországgal összekötő kompokon vagy a tengeralatti alagúton közlekedő Eurostar vonatokon utazók jogai. A távolsági buszokra és vonatokra szintén érvényesek maradnak az uniós szabályozások, amelyek immár a brit jogrendszer részét képezik.

Az átmeneti időszak alatt érvényes marad továbbá az Egyesült Királyságban az uniós roaming-szabályozás, vagyis az ott tartózkodó EU-polgároknak nem jelent majd többletköltséget a mobilozás.

Nő a román EP-képviselők száma

A Brexittel 73 képviselő távozik az Európai Parlamentből. Az uniós törvényhozás egy korábbi döntése értelmében 27 mandátumot szétosztanak a jelenlegi tagországok között, negyvenhatot pedig fenntartanak a jövőben várhatóan csatlakozó országok EP-képviselőinek. Így a jelenleg 751 fős képviselőtestület 705 fősre zsugorodik – legalábbis egyelőre.

A változások nyomán átrajzolódnak az erőviszonyok az uniós törvényhozásban. A két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt (EPP) és az Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) között 39 fősre bővül a jelenleg 28 fős különbség (187:148), a 67 fősre zsugorodó Zöldeket pedig megelőzi a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, amelynek a brit képviselők távozása és az újak csatlakozása után 76 tagja lesz. A harmadik helyét megtartó, Emmanuel Marton által gründolt Renew Europe is gyengül, várhatóan 97 fős lesz a mostani 108 helyett az Euronews becslése szerint.

A legtöbb új EP-képviselőt – egyenként ötöt – Franciaország és Spanyolország delegálja. Hollandia és Olaszország 3, Írország 2, Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svédország és Szlovákia további egy-egy új képviselőt küld az EP-be.

A tavaly májusban lebonyolított európai parlamenti választások eredménye és a központi választási iroda döntése értelmében a Romániának járó 33-ik mandátum a Szociáldemokrata Párté lesz, és Victor Negrescu volt Európa-ügyi miniszter fogja betölteni.