A 2020–2021-es tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelettervezet több újdonságot hozna: többek között a különböző felekezetek húsvéti ünnepére való tekintettel két részre osztja a tavaszi vakációt, és visszavezeti a január végi-február eleji félévközi vakációt. A közvitára bocsátott tervezet szerint ugyanakkor az elmúlt évek legrövidebb tanéve jöhet. A Magyar Szülők Szövetsége és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) egyaránt lát rációt a tanügyminiszter javaslatában. 

Ne a turisztikai-gazdasági szereplők döntsenek

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke megkeresésünkre elmondta, csatlakoznak a Szülői Szervezetek Országos Föderációjához (FNAP), ebben a kérdésben egységes szülői álláspontot kell megfogalmazniuk, mert nem a romániai kisebbségi oktatás, hanem az egységes országos tanévtervezet a tét. Kifejtette, a szülők támogatják, hogy a két félév egyenlő időtartamú legyen, s mi több, hangsúlyozzák a meghatározott időpontok szükségességét. 

Meggyőződésük, hogy rögzíteni kellene a tanév rendjét, mert gátolja az előretervezést az, hogy minden iskolai év változó,. „Hacsak nincs különösebb ok, akkor a kormányok és miniszterek cseréje ne befolyásolja a tanév szerkezetét” – magyarázta Csíky Csengele. Hozzátette, annak különösképpen örülnek, hogy most már törvény által rögzítettek a hivatalos ünnepnapok és munkaszüneti napok, és minden év elején közlik azokat. 

Jelenleg egy „intenzíven működő munkacsoport” folytat eszmecserét és ütköztet érveket, ellenérveket a közvitára bocsátott rendeletről, tette hozzá a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. Szavai szerint "minden a hideg ráció mentén történik”, a tanévkezdés, a tanév vége, a téli, tavaszi és nyári vakációk időtartamáról zajlik a vita, de a félévközi vakációról és az érettségi időpontjáról is tevődnek fel kérdések. Mint mondta, „matekoznak az idővel”, hogy aztán előterjeszthessék javaslataikat a minisztériumnak.

Kiemelte, az szülők országos szervezetének érdeme, hogy sikerült elérni a húsvéti vakáció vallások szerinti felosztását, hatalmas haladásként értékeli, hogy a tavaszi szünetek felosztásakor figyelembe vették a vallási megoszlásokat. Hangsúlyozta azt is, az elmúlt tanévhez viszonyítva a soron következőben nem szeretnék, hogy gazdasági és turisztikai érdekcsoportok határozzák meg a tanévszerkezetet, emlékeztetve arra, hogy a tavalyi évkezdést a tengerparti szezon miatt akarták késleltetni. Az ilyen jellegű felvetéseket mindenképpen el akarják kerülni, nyomatékosította Csíky Csengele. 

„Ha nem is a legideálisabb, de optimális a minisztériumi javaslat”

Domokos Ferenc, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke a Maszolnak arról számolt be, hogy támogatják a Tanulók Országos Tanácsának (CNE) javaslatát, akik tiltakoznak a tanév tervezett rendje ellen, és azért küzdenek, hogy az iskolakezdést szeptember elsejére időzítsék, a tanév vége pedig június elsejére essék. A MAKOSZ szerint „pozitívan hathat a diákokra, a tanárokra és az oktatásra is ez a kezdeményezés, viszont csupán hosszútávon képzelhető el”, az országos diáktanács viszont már a következő tanévtől érvénybe léptetné elképzeléseit.

Elmagyarázta, akárcsak a szülőket, a diákokat is zavarja, hogy nagyon sok gazdasági, turisztikai, de akár oktatásügyi szereplő a hagyományosnak vélt tanévszerkezet mentén tervezi meg a következő évét. „Mindenkinek ez az alapvető, és nem hiába, mert itt, Romániában csak ezt a modellt látták gyakorlatba ültetve” – magyarázta. Mivel hirtelen változások adódnak a külső szereplők terveiből, a tanévszerkezetből egyelőre a beszámíthatóság hiányzik, vélekedett. 

Az idei, 2019/2020-as tanévben leginkább a félévközi és téli vakáció egybeesését kifogásolják. Domokos Ferenc úgy véli, a tanárokat és a diákokat is negatívan érintette, mert csökkentette az első félévi hetek mennyiségét, ezért gyakoriabbá váltak a felmérők, a számonkérések, és a félévi dolgozatok is szokatlanul korai időpontra estek. Hozzátette, a két vakáció egybeesését csak abban az esetben tudják támogatni, ha az első félév korábban kezdődik.

Egyelőre a jelenlegi minisztériumi javaslatot kivitelezhetőnek tartják, de bíznak abban, hogy később át lehet állni a szeptember elsejei kezdésre, ha ezt a változtatást hároméves periódusra tűzik ki. Magyarázata szerint bármennyire is szeretnének ideális tanévszerkezetet már a következő évtől, nem lehet azt egyik percről a másikra megvalósítani. „Ha gyakorlatiasan gondolkodunk, akkor a minisztérium által javasolt változat, ha nem is a legideálisabb, de optimális megoldás” – összegzett a MAKOSZ elnöke. 

Az oktatási minisztérium pénteken egyeztet a diákok, a szülők és a pedagógusok képviselőivel a következő tanév rendjéről. Meghallgatja a javaslataikat, amelyek függvényében módosulhat az év elején közvitára bocsátott tervezet.