banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Erőt meríteni a múlt megpróbáltatásaiból – a madéfalvi vérengzésre emlékeztek

Szentmisével és ünnepi megemlékezéssel idézték fel a 256 évvel ezelőtti eseményeket Madéfalván. A szónokok leginkább a kitartást, a helytállást és a megmaradást állították beszédeik középpontjába, felidézve a világ számtalan országába szétszóródott bukovinai székely népcsoport és a moldvai csángók sorsát.

A Szent Anna tiszteletére szentelt Siculicidium kápolnában megtartott szentmisével vette kezdetét a keddi megemlékezés. A szertartást Tamás József segédpüspök celebrálta, aki kiemelte, hogy emlékeznünk kell azokra, akik hajdan a székely nép jogainak védelmében küzdöttek és az életüket adták ezért.

A segédpüspök prédikációjában kitért a mai kor küzdelmeire és a XX. század sorsfordító eseményeire is. „Technikában, tudományban, de emberségben sem maradtunk el másoktól” – hangsúlyozta Tamás József emlékeztetve arra, hogy Szent István királytól kezdve mintegy száz kanonizált szentet adott a magyarság a világnak. Az egyházi vezető szerint a magyar nemzet erőforrásai bizakodásra és reménységre adnak okot, a megmaradáshoz, fejlődéshez azonban elengedhetetlen a társadalmi és politikai összefogás.

Fontos a jövőbe vetett hit

A szentmise után a megemlékezés az egykori Vészhalomnál folytatódott, ahol megjelentek a bukovinai székelyek képviselői és a székelység elöljárói, képviselői is. Elsőként Csibi József, Madéfalva polgármestere köszöntötte a megemlékezőket. Az elöljáró beszédében felidézte az egykori eseményeket, a XVIII. század végének intézkedéseit, amelyeket az akkori emberek „az ősi székely jogok sárba tiprásának tekintették”. A polgármester szerint a tudatos építkezést és a gyűlöletmentes utat kell választani, és nem szabad felülni az Úzvölgyéhez hasonló provokációnak. Csibi József kiemelte a magyar nemzeti összetartozást és a jövőépítés fontosságát, amely csak lelki és gazdasági megerősödés által lehetséges.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a székely emberek a történelem során mindig az első sorban álltak a szabadságjogokért indított küzdelmekben. Az elnök szerint a változó világban a legfontosabb megtartani a hitet, amely nélkül sem remény, sem szabadság, sem építő szándék nem létezik. Borboly Csaba kiemelte: „a múltat tisztelnünk kell, de nem élhetünk a múltban, tisztelettel kell lennünk a múlt iránt és hinnünk kell a jövőben”.

2020 a nemzeti összetartozás éve

Pánczél Károly, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Nemzeti Összefogás Bizottságának elnöke elmondta: „Csoda, hogy itt vagyunk, hogy magyarul beszélünk, hogy meg tudunk emlékezni a hajdani áldozatokról. Elég csak a XX. század eseményeire visszatekintenünk, a két pusztító háborúra, Magyarország felszabdalására, a felszabadításnak nevezett megszállásra, a munkatáborokra emlékeznünk.”

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a magyar országgyűlés 2020-at a magyar összatartozás évének nyilvánította. „Nem gyászévet akarunk hirdetni. A gyászon túl kell lépni. Azt mondtuk: legyen egy nap megemlékezés és legyen 364 nap összetartozás!” – emelte ki a politikus, hozzátéve: „elvárjuk a szomszéd népektől, hogy tisztelettel legyenek irántunk”.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora a székely közösség elmúlt évében megvívott csatáit sorolta fel, megemlítve, hogy voltak győztes és vesztes összecsapások is. A politikus sikerként tekintett vissza az európai parlamenti választásokra, ugyanakkor vesztes csataként emlékeztetett az Úzvölgyében történtekre.

Tánczos Barna szerint a székely közösségekben nap mint nap meg kell vívni az újabb és újabb csatákat. Ezek során győzelemnek számít minden megszületett székely gyermek, ugyanígy győzelem minden magyar óvoda, iskola, minden elkészült magyar házi feladat, minden magyar kulturális program. A szenátor rámutatott: minden ilyen apró győzelem adhat olyan tartást, amely ma is fenntartja ezt a közösséget.

Az ünnepi köszöntőket követően a megjelent szervezetek, politikusok, magánszemélyek megkoszorúzták az emlékművet, közös imádsággal és a székely himnusszal végződött a rendezvény.

Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.

Kapcsolódók

Kimaradt?