A Sapientia EMTE Kolozsvári Kara a magyar tudomány napjának apropóján egynapos konferenciát tartott csütörtökön, amelyek keretében politológiai, szociológiai, filozófiai és történelmi előadások hangzottak el. A társadalomtudományi szekció ülésébe ültünk be, amelynek első részét a digitális világgal, az egymásba, az államba és a digitális szférába vetett bizalom témaköreivel indították.

Toró Tibor szociológus A demokrácia, korrupció, intézményekbe vetett bizalom és közéleti részvétel alakulása Romániában című felmérését ismertette. A romániai szinten reprezentatív kérdőíves kutatásában társaival azt vizsgálta, hogy miként változott a demokráciafelfogás, az intézményekbe vetett bizalom és a közéleti részvétel az országban.

Megtudtuk, a demokrácia három fő dimenziója mellé – mint a politikai, gazdasági és individuális-emberjogi – egy negyediket is bevontak a kutatásba, a közélet tisztaságára vonatkozó dimenziót. A felmérésből kiderült, a romániaiak többsége a demokráciát a bűnözők kemény büntetésével és a nem létező korrupcióval asszociálja – annak ellenére, hogy ezek egyike sem lelhető fel a demokrácia politikai-filozófiai értelmezésében, tette hozzá a kutató.

Arra is fény derült, hogy a demokrácia-értelmezésben használatos aktív állampolgári részvétel és többpártrendszer a válaszok alapján a rangsor végén foglal helyet. Az erdélyi magyarokat leszámítva – akik pesszimistán közelítenek a demokrácia fontosságához – a legtöbb megkérdezett úgy gondolja, hogy a demokrácia a létező legjobb intézményes forma, és az intézményekbe vetett bizalmuk a depolitizált hatalmakban erősebb: az igazságszolgáltatásban és az erőszakszervezeti intézményekben bíznak a legtöbben.

Érdekes tényként említette a szociológus azt is, hogy a választott politikai intézményekbe vetett bizalom sokkal kisebb, annak ellenére, hogy ennek alakulásába bárki beleszólhat.