Hiába lépett hatályba a múlt év közepén a romániai medvekérdés megoldására kidolgozott akcióterv, az országban – különösen idén ősztől – megsűrűsödtek az emberéleteket is követelő medvetámadások, és szinte mindennaposak a vadkárokról szóló hírek, most már nem csak Erdélyben, hanem Kárpátokon túli régiókban is. A témával foglalkozó sorozatunkban elsőként politikusokat kérdeztünk arról, hogy miért nem működik az akcióterv, és hogyan lehetne megfékezni a riasztó jelenséget.

Tánczos Barna Hargita megyei szenátor szerint a medvetámadások teljes kizárása ugyan továbbra sem lehetséges, de a megelőzésük igen. Az RMDSZ politikusa úgy véli, főként a környezetvédelmi minisztériumot terheli a felelősség amiatt, hogy ezen a téren az elmúlt egy évben nem történt jelentősebb előrelépés. Megjegyezte: a medvepopuláció szabályozása rendkívül komplex feladat és óriási felelősséggel jár, ennek ellenére voltak olyan miniszterek, akik teljes mértékben kibújtak ez alól a felelősség alól, nem akartak beavatkozni ebbe az ügybe.

Tánczos: legyen ismét kilövési kvóta

A konkrét lépésekkel kapcsolatosan a szenátor elmondta: az RMDSZ az javasolja, hogy legyen ismét kilövési kvóta. "Azt szeretnénk, hogy legyen beavatkozási lehetőség. Igaz ugyan, hogy ez csak az egyik módja a medvepopuláció szabályozásának, és ez csak egy kis szelete annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a medvét a saját életterében kell tartani, és amelyekkel valamilyen formában kezelni kell a medve-ember együttélést erdőben és erdőn kívül. De az is biztos, hogy a létszám-szabályozásnak egyik eleme a kilövési kvóta kell hogy legyen" – magyarázta. Tánczos Barna szerint nem megfelelő a jelenleg érvényben lévő kvóta, amely csak az embereket fenyegető és vadkárokat okozó egyedek kilövését engedélyezi. „Ezzel csak lövünk a medve és a probléma után, ez egy poszt-faktum és szinte bosszúállás típusú intézkedés” – jelentette ki.

A szenátor elmondta: a vadnak kijár a tisztelet. Megvannak a vadászat erkölcsi szabályai a vadászati tevékenységek keretében is. Szerinte lehet ezt a problémát megfelelően kezelni, etikusan és különböző írott és íratlan szabályokat betartva. „Úgy, hogy nincsen vadászati kvóta, biztos, hogy nem lehet a medveproblémát megoldani. A medve egyre gyakrabban elhagyja az életterét. Olyan helyeken bukkan fel, ahol évtizedeken, évszázadokon keresztül medvét nem láttak” - emelte ki a szenátor. Tánczos Barna elmondta, éppen ezért kérték Korodi Attila képviselővel közösen, hogy sürgősen ülésezzen a két képviselőházi szakbizottság, amelynek alapfokon jelentést kell készítenie a vadászati törvényt módosító RMDSZ-es tervezetről.

A jogszabályt a szenátus már elfogadta, s ha a képviselőházon is átmegy, akkor a medve öt évre lekerül a védett fajok listájáról, és öt évre engedélyeznék a kilövését.  „Korlátozott időre, megfelelő szakmai háttérrel, megfelelő létszámokat jóváhagyva, tudományos módszerekkel kiszámított kvótákat jóváhagyva, de kényszerítsük rá a minisztériumot, hogy intézkedjen. Én bízoM abban, hogy mire lejár az elnökválasztási kampány utolsó két hete, a két bizottság el tud készíteni egy jelentést, és utána az első héten akár a plénum elé kerülhet a képviselőházban ez a tervezet” – foglalta össze Tánczos Barna.

Tájgazdálkodási munkacsoport Csíkszeredában

Hargita Megye Tanácsa az általa létrehozott Tájgazdálkodási munkacsoport szakmai javaslatait figyelembe véve szeretne hosszú távú megoldást találni a medveproblémára. A munkacsoportban vadászok, biológusok, gazdálkodók, méhészek, szociológusok vesznek részt, és velük együtt dolgoznák ki a megoldási javaslataikat. Borboly Csaba tanácselnök szerint az egyik legfontosabb, hogy partnerre találjanak a helyi önkormányzatokban és a lakosságban. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy minden medve-megjelenés, minden károkozás legyen megfelelően dokumentálva és jelentve.

Borboly Csaba erről a csíkszeredai sajtótájékoztatóján beszélt csütörtökön. A megyeelnök ismételten kitért arra, hogy lehetőség szerint értesítsék a megyei tanácsot is a bejelentések megtételéről, hogy tudják követni a beadványok sorsát. Ugyanakkor a bejelentések, a kártalanítás csupán a felületi kezelését jelentik a problémának.

„A Tájgazdálkodási munkacsoport azon dolgozik, hogy ne csak a szem előtt lévő problémákkal foglalkozzunk, hanem a problémák mélyére ássunk, és megoldásokat keressünk. Ilyen szempontból dolgozunk tovább megyei szinten és nagy sikerként könyveljük el, hogy az Európai Unió nagyragadozókkal foglalkozó platformja november 19-én Csíkszeredában fogja tartani a megbeszélését" – jelentette ki a tanácselnök. Hangsúlyozta, hogy a nagyvadak tekintetében is természetesen az uniós irányelvek élveznek elsőbbséget, ezek felülírják a tagállami szabályozásokat. De a politikus szerint a csíkszeredai platform további lehetőségeket fog teremteni a helyzet megoldásában.

„Látjuk a rendszer hibáit. Ezt most mind kitisztítjuk, közszemlére tesszük és a döntéshozók felé tudunk egy világos képet biztosítani” – fogalmazott Borboly. A tanácselnök elmondta: olyan döntések meghozatalát szeretnék elérni a törvénykezésben, amely által az emberéletek védelme jobban biztosított, ésszerűsítik a kárbejelentéseket, megszüntetik az ezzel kapcsolatos anomáliákat, hatékonyabbá teszik a közbelépéseket és a veszélyes egyedek kivonását felgyorsítják. „Ebből is látszik, hogy Bukarestnek számos módosítást kell végrehajania” – összegzett a tanácselnök, aki csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az új kormány nem reagált az európai uniós platform csíkszeredai eseményére.