Kelet-Közép-Európában növekvőben a kormányzatokkal szembeni bizalmatlanság, a többség pedig attól tart, hogy a demokrácia veszélyben van – derült ki a YouGov felmérésére alapozott jelentésből, amelyet az Open Society Foundation adott ki.

Hét országban mérték fel a lakosság álláspontját, ezek közül Németország az egyetlen nyugat-európai, a többi hat ország pedig Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia.

Mint kiderül, leginkább Szlovákiában gondolják, hogy a demokrácia veszélyeztetett, de a 61 százaléktól nem áll messze a bolgár eredmény (56 százalék) sem. Magyarország és Románia megkérdezett lakói egyaránt 58 százalékos arányban állítják, hogy országukban veszélyeztetett a demokrácia, a magyar válaszadóknál azonban 29 százalék mondta, hogy nincs ilyen jellegű probléma, Romániában pedig 26 százalék.

A legkevésbé Bulgáriában gondolják, hogy szabad és igazságos választásokat tartanak általában: itt 76 százalék gondolta így, míg a többi országban jelentősen kevesebben aggódnak emiatt: Magyarországon például 52 százalék, Romániában 54, a többi országban pedig jóval ezen arányok alatt (Németországban kevesebb, mint ötöde a megkérdezetteknek).

A jogállamiság tekintetében is jelentős eltérések vannak: Bulgária itt is vezet 74 százalékkal, Románia 68 százaléka aggódik emiatt, Magyarország 59 százaléka – miközben, ahogyan a tanulmány megjegyzi, az Európai Tanács eljárást indított a jogállamiság helyzete miatt Magyarország és Lengyelország ellen is.

Pórul járnak a kritikusok?

Szinte minden vizsgált országban ijesztően magas azok aránya, akik szerint hátrány érheti őket, ha nyíltan kritikával illetik az éppen hatalmon levő kormányt. A legtöbben – 63 százalék – Magyarországon tartanak ettől, Bulgária 61 százalékkal a második helyen áll, Románia fele gondolja így, míg Németországban „csupán” 34 százalék.

Németországban az emberek 51 százaléka, máshol sokkal többen úgy gondolják, nem bízhatnak a kormányzati sajtóban, Magyarországon 63 százalék, Romániában 70. A civil szervezetekkel szembeni bizalom magasabb. Amikor arra kérdeztek rá, hogy egy NGO kritizálhatja-e a kormányt, akkor a romániaiak 66 százaléka válaszolt igennel, a lengyelek 70 százaléka, a magyarok 55 százaléka.

Nincs nagy rajongótábora a szabadpiacnak

A harminc évvel ezelőtti forradalmak után a centralizált és tervezett piacgazdaságot a szabadpiac váltotta fel (nevében legalábbis az, bár sokan vitatják, hogy ez mennyiben helyes megnevezés, már csak a monopolizáció miatt is). A különböző tagállamokban éles az eltérés abban a tekintetben, hogy jót tett-e a váltás.

A legnagyobb támogatottság Lengyelországban érhető tetten: itt is csupán 52 százalék válaszolta, hogy jót tett az országának a rendszerváltás gazdasági vonzata, 42 százalék, hogy neki is kedvezett ez. Romániában 30 százalék válaszolta, hogy jót tett a változás általános szinten, 27 százalék, hogy neki személyesen is előnyös volt ez – 34 százalék válaszolta ugyanakkor, hogy általában véve és személyesen is rosszul járt 1989 után.

Magyarországon a kapitalizmust országos szinten előnyösnek tartók aránya 33 százalék, személyesen egynegyedük állítja, hogy jól járt a váltással. 22 százalék szerint kifejezetten hátrányos volt a szabadpiac bevezetése, 30 százalék saját életére vonatkozóan is így érzi.

Ígéretek után a valóság

A tanulmány több ország aktivistáit is idézi, akik csalódottságról számolnak be. Egy bolgár aktivista például úgy fogalmazott: „részt vettünk az 1989-es eseményeken, abban a reményben, hogy jobb lesz nekünk. De most nem áll jól a szénánk. Az országot a bukás és szegénység szorongatja”.