FRISSÍTVE: Nem szavazza meg a nemzeti liberális párti (PNL-s) miniszterelnökjelölt, Ludovic Orban kormányát a Pro Románia – jelentette be Victor Ponta, az alakulat elnöke kettejük szerdai tárgyalása után. Orban szerint éretlenségre és felelőtlenségre vall az ügyvivő kormány hivatalban tartása.

Az egykori szociáldemokrata (PSD-s) párti kormányfő, akinek pártja bevallottan baloldali, azt mondta, hogy „nem látnak garanciákat a választóik számára” a leendő jobboldali kormány szakmai hozzáértésére.

„Azt hiszem, ez nem meglepetés a PNL számára – fűzte hozzá. – Mi vagyunk az egyedüli párt, amely jelen pillanatban a balközép érzületű emberek érdekeit védi.” Ponta hozzátette: a PSD sajnálatos módon letért erről az útról, és a Pro Románia párt csak akkor fog támogatni egy kormányt, ha meg lesz győződve afelől, hogy a balközép táborba tartozó választók érdekei is biztosítottak.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a 30 Pro Románia-párti törvényhozó jelen lesz-e a kormánynévsorról tartott parlamenti szavazáson, azt mondta, hogy ezt még el kell dönteniük házon belül. Szerinte nem „varrható az ő nyakukba” a jelenleg ügyvivői jogkörrel rendelkező Viorica Dăncilă-kormány hivatalban tartása, ha a Pro Románia távolságtartása miatt nem kap elegendő voksot az Orban-kabinet.

„Megszavaztuk a bizalmatlansági indítványt, mert a Dăncilă-kormány inkompetens volt, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan megszavazzuk az új kormányt. Egy olyat fogunk támogatni, amelyik megfelel az elvárásainknak. Jelenleg egy bűnszervezet van hatalmon a Victoria-palotában” – fejtette ki.

Ponta megerősítette, az előrehozott választások híve, de annak kiprovokálását jövő februárban, a megszervezését pedig május-júniusban látja időszerűnek. A Mentsétek meg Románia Szövetséget (USR) és annak elnökét Dan Barnát komolytalannak tartja, mert szerinte csak szavazatszerzési céllal hangoztatja az előrehozott választások, a speciális nyugdíjak eltörlése, vagy a büntetett előéletűek közéletből való száműzésének fontosságát.

Orban nem is akar Pontával szövetkezni

„Őszintén, nem is szeretnék Victor Pontával kormányozni” – reagált a Pro Románia elnökének kijelentésére Ludovic Orban miniszterelnökjelölt. Hozzátette azt is, hogy szerinte, akik nem szavazzák meg az új kormány összetételét, „lényegében a PSD és Viorica Dăncilă pártján állnak, és felelősek a legitimitását vesztett ügyvivő kormány hivatalban tartásáért, illetve azért, hogy nem állhat fel egy teljes jogkörrel rendelkező kormány, amely fontos kérdésekben dönthet”.

Orban azt mondta, hogy ettől függetlenül bízik a minimálisan szükséges 233 támogató voks megszerzésében. Huszonöt másik képviselővel és szenátorral tárgyalt, akik hajlandónak mutatkoznak megszavazni az új kormányt – jegyezte meg.

„Ponta baloldali politikus, és rossz fényt vetne rá, ha megszavazná a PNL-kormányt. Megértem, de nem fogadhatom el az indokait” – mondta a liberálisok elnöke, aki kétli, hogy felelős politikát folytató más pártok „képesek lennének bojkottálni a kormánybeiktatáshoz szükséges szavazást, mert ez éretlenségre és felelőtlenségre vall”.

A 94 törvényhozói mandátummal rendelkező PNL-nek legalább 233 szavazatot kell összegyűjtenie a 465 tagú parlamentben ahhoz, hogy az Orban által vezetett kisebbségi kormányt beiktassák. A PSD 202 szavazattal rendelkezik, s ezzel még mindig a legnagyobb pártnak számít a törvényhozásban.

Hogy állnak?

A kisebb pártok közül a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a nem magyar nemzeti kisebbségek 17 fős frakciója jelezte, hogy megszavazza a kormányt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetői elmondták, hogy már közel állnak a megállapodáshoz PNL-lel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig csak a kormányprogram és a miniszterjelöltek ismeretében dönt, hogy támogatja-e a kormányt vagy nem. A Traian Băsescu volt elnök által védnökölt Népi Mozgalom Párt (PMP) később dönt az Orban-kormány támogatásáról.

Ilyen körülmények között a liberálisok számára fontos lett volna a Pro Románia szavazatainak bebiztosítása. Elemzők azonban arra számítanak, hogy ha első nekifutásra nem is sikerül, de a második kormányalakítási kísérlet sikeres lesz, ellenkező esetben az államelnök feloszlathatja a parlamentet, és előrehozott választást írhat ki, ami a törvényhozók többségének nem érdeke.