Chilében napok óta káosz uralkodik. A Santiagóról több nagyvárosra átterjedt, gyújtogatással kísért súlyos zavargások tizenegy halálos áldozatot követeltek. Az utcai megmozdulások eredetileg a metrójegyárak emelése elleni tiltakozásként indultak Dél-Amerika egyik leggazdagabb, egyben legpolarizáltabb országában.

Ismét tankok lepték el a chilei nagyvárosok utcáit – először azóta, hogy 1990-ben véget ért az Augusto Pinochet vezette katonai diktatúra, és a dél-amerikai állam visszatért a demokrácia útjára. Az utóbbi napokban Santiagóban, majd több vidéki nagyvárosban katonákat vetettek be az utcai zavargások ellen, könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tüntetőket, többfelé rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be. Hírügynökségi jelentések szerint tizenegyen vesztették életüket a hétvégén, közülük öten egy lángra kapott ruhagyárban, a főváros közelében.

A zavargások miatt hétfőn számos bank, iskola és bolt zárva tartott. Kedden egésznapos sztrájkot tartanak a világ legnagyobb rézbányájában. Az Escondida dolgozóinak többségét képviselő szakszervezet elnöke, Patricio Tapia a Reuters hírügynökségnek elmondta: a munkabeszüntetéssel szolidaritásukat akarják kifejezni a Santiagóban és a többi nagyvárosban tüntetőkkel, de egyúttal „a sztrájk figyelmeztetés is”. A Reuters nem részletezte, hogy mire gondolt a szakszervezeti elnök, csak sejteni lehet, hogy a hatóságok reakciójára utalt.

Halálos zavargások

A gyújtogatással és fosztogatással kísért súlyos zavargások eredetileg a metrójegyek árának emelése elleni tiltakozásként indultak, azonban hamarosan átmentek a rossz életkörülmények és a társadalmi egyenlőtlenségek miatti általános tiltakozásba.

A tűzoltók közölték, hogy öt összeégett holttestet találtak egy kigyulladt ruhagyárban, Santiago egyik külvárosában. Szintén vasárnap három másik személy haláláról is beszámoltak a hatóságok, de további részleteket nem közöltek az elhalálozásuk körülményeiről. Korábbi jelentések szerint szombaton hárman vesztették életüket egy santiagói szupermarketben kitört tűzben. Országszerte a hétvégén 70 „súlyos erőszakcselekmény” történt, köztük 40 fosztogatás. A zavargások miatt Santiagóban egész hétvégén nem közlekedett a metró, a nemzetközi repülőtéren pedig számos járatot törölni kellett a hiányzó személyzet miatt.

Hivatalos közlés szerint több mint tízezer rendőrt és katonát vezényeltek az utcákra, és 1400 személyt vettek őrizetbe. Santiago, Valparaíso, Coquimbo és Biobío városban kijárási tilalmat rendeltek el, és több másik városban (Antofagasta, Valparaíso, Valdivia, Chillán, Talca, Temuco és Punta Arenas) rendkívüli állapotot vezettek be. Ez lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy korlátozzák a polgárok mozgását és a gyülekezés szabadságát.

Szervezett rendbontás?

Az utcákra kivezényelt egyenruhások golyói két személyt sebesítettek meg. A BBC által idézett chilei belügyminiszter, Andrés Chadwick szerint azonban a kemény fellépésre szükség van, mert a hatóságok „valódi eszkalációval” szembesülnek, amit „kétségkívül azzal a szándékkal szerveztek, hogy súlyos károkat okozzon az országnak és az állampolgároknak”.

A zavargások szervezettségét hangsúlyozta tévébeszédében Sebastián Piñera elnök is, aki „bűnözőknek” nevezte a gyújtogató, fosztogató és barikádokat emelő tüntetőket. Hangsúlyozta: „tisztában van” azzal, hogy akik a zavargások mögött állnak, olyan szervezettséggel és logisztikával rendelkeznek, amilyen rendszerint csak a bűnözői szervezeteknek van. „Felkérem honfitársaimat, hogy egyesült erővel lépjünk fel az erőszakkal és a bűnözéssel szemben” – mondta a konzervatív milliárdosból lett elnök, aki sokak szerint túlreagálta a tiltakozó akciókat, és ezzel olajt öntött a tűzre.

A chilei tiltakozó megmozdulások fő kiváltó oka ugyanis éppen az, hogy az emberek úgy érzik, az árakat sorozatosan emelő kormányzat nem vesz tudomást a mindennapi problémáikról. Ezt az érzést csak fokozta Piñera elnök azzal, hogy bűnözőkként bélyegezte meg őket.

Kettészakadt ország

Az elmúlt napokban ugyanaz az évek óta érlelődő elégedetlenség tört felszínre, amely kisebb méretekben, de hasonló intenzitással megnyilvánult a nyáron, amikor Chile legrangosabb iskolájában heteken át csatáztak a rendőrökkel az – oktatási intézményekben uralkodó állapotok javítását, a krónikus alulfinanszírozottság megszüntetését és az ingyenes oktatás visszaállítását követelő – álarcot viselő és benzines palackokkal gyújtogató diákok.

A második mandátumát tavaly márciusban megkezdett Sebastián Piñera elnök – aki 2010-2014 között már áll Chile élén – vasárnap törvénytervezetet küldött a parlamentnek, amelynek révén érvénytelenítik a metrójegy árának emeléséről hozott döntést. Az alsóház még aznap este megszavazta az indítványt. Kérdés azonban, hogy a lépés elegendő lesz-e a nyugalom helyreállítására. „Ez nem egyszerű tiltakozás a metrójegyár emelése miatt, ez az évekig tartó elnyomás elleni lázadás, amely elsősorban a legszegényebbeket sújtotta” – fogalmazott az egyik tüntető a Reuters szerint.