FRISSÍTVE: Egy héttel az elnökválasztási kampány kezdete előtt a személyeskedés és sértegetés nélküli korteskedés iránti reményét fejezte ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a szövetség államfőjelöltje aradi sajtótájékoztatóján. Az október 6-i megemlékezések kapcsán kifejtette: a környező országok népei egymás ellenében nem, csak együttműködve lehetnek szabadok. FRISSÍTÉS: Kelemen Hunor szerint esély van a kormány megbuktatására.

Kelemen Hunor az 1848-1849-es forradalom véres megtorlásának 170. évfordulójára érkezett a 13 vértanú városába. 

A megemlékezések programja előtt kifejtette, hogy az elmúlt időszakban az elnökjelöltek különböző paktumokat ajánlottak, de ő csak egy megyezést kíván: a választási programok vitáján alapuló, személyeskedésektől mentes kampányt. 

„Mégis csak az ország legmagasabb közjogi tisztségéről van szó, ahhoz méltónak kell lennünk. Adjuk vissza a politikai osztály hitelét" – fogalmazott.

A Maszol érdeklődésére kifejtette: a választási kampányban román és magyar embereket egyaránt meg akar szólítani. „Nem lehet egyikhez szólni, a másikhoz nem – így az RMDSZ is Románia minden polgára számára megfogalmazza az üzeneteit. Természetesen sokat fogunk beszélni a magyar közösségről. A jövőnket érintő kihívások nem a románok ellen szólnak. Szükség intézményes garanciákra, hogy a jövőnk ne legyen veszélyben, de az nem vesz el semmit a románoktól. Másrészt, ott van a két-három alapérték: a tisztelet és a bizalom lesznek a mi kampányunk központjában. ezek nélkül nem lehet sikeres társadalmat építeni” – nyilatkozta Kelemen Hunor.

A magyar államfőjelölt szerint a kampányban azt is érinteni fogják, amire szükség van a romániai társadalom mentalitásváltásához és a tartós gazdasági növekedéséhez: az oktatás, a versenyképes tudás, a nagy infrastrukturális beruházások, biztonságpolitikai kérdések és Románia helye a régióban, a Nyugat-Balkánon és Kelet-Közép-Európában.

„Nem lehet, hogy Románia úgy viselkedik, mint a magányos lovas a tengerparton: peckesen jár le s fel, és nem néz se jobbra, se balra. Ez rossz attitűd, de Románia jelenleg így viselkedik néhány éve” – mondta, hozzátéve, hogy valószínűleg a társadalom előtt azért nem ismertek az ország stratégiai tervei, „mert azok nincsenek is”.

Kelemen Hunor szerint olyan elnökre van szükséges az országnak, aki példát mutat és jó irányba változtatja meg a társadalom hozzáállását.

Október 6.: csak együtt lehetünk szabadok

Az október 6-i nemzeti gyásznap kapcsán az RMDSZ-elnök kifejtette: a múltra való emlékezéssel egy időben a jövőépítésről kell beszélni. „Mi, magyarok az elmúlt évszázadokban kiválóan helytálltunk a szabadságharcokban, de ezeket általában elbuktuk, és építkeznünk kellett – idézte fel. – De a szabadság eszméje, ideája megmaradt, az óhaj a szabadság iránt, mert az egyik legnemesebb értéke az emberiségnek, hogy szabad legyen.”

A 21. században a környező országok népei, az itt élő nemzetek együtt lehetnek csak szabadok – mondta. „Ezért együtt kell küzdeni, nem egymás ellenében, hanem egymást segítve. Ehhez viszont le kell bontani az előítéleteket, különösen a román–magyar viszonyban, több bizalomra és tiszteletre van szükség egymás iránt” – magyarázta. Ennek az országnak a magyar emberek is a javát akarják, ők is egy jobb, élhetőbb országot szeretnének, mint ahogy a román emberek is, és „ez a törekvés nem kellene szembe fordítson bennünket, hanem együtt kellene jobbá tenni az országot”.

A forradalmi honvédseregek 13 főtisztje aradi kivégzésének 170. évfordulóján délután négy órakor a vesztőhelyen álló obeliszknél tartanak megemlékezést, este fél hattól pedig a minorita nagytemplomban tartanak gyászmisét a vértanúk emlékére. A Pál József Csaba temesvári római katolikus megyéspüspök által celebrált misét a Duna TV élőben közvetíti. 19 órától a Szabadság-szoborhoz várják a megemlékezőket, ahol elhelyezik a tisztelet koszorúit, és beszédet mond többek között Kelemen Hunor és Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese.

„Annak kell kormányoznia, aki a bizalmatlansági indítványt elindította”

Míg szerdán Temesváron, annak tudatában, hogy a parlament szociáldemokrata párti (PSD) többségű közös házbizottsága szombatra tűzte ki a bizalmatlansági indítványt, Kelemen Hunor szkeptikus volt a kormány megbuktatásának sikerével szemben, vasárnap Aradon – miután az ellenzéknek sikerült elérnie, hogy jövő csütörtökön szavazzanak a bizalmatlansági indítványról – már optimistán nyilatkozott.

„Jó esély van arra, hogy a bizalmatlansági indítvány megkapja a szükséges, minimum 233 szavazatot vagy annál többet. Legalábbis az aláírások számából és a különböző politikai nyilatkozatokból ez szűrődik el. Ennek a PSD-kormánynak amúgy is vége, vagy most, vagy egy hónap múlva, de hosszabb jövőt nem látok neki” – mondta.

Kelemen Hunor szerint annál fontosabb kérdés, hogy ha átmegy a bizalmatlansági indítvány, mi lesz utána. „Legnagyobb esélye a Nemzeti Liberális Pártnak van a kormányalakításra – jó eséllyel egy kisebbségi kormány lesz –, hiszen ők mondták, hogy készen állnak rá, és van miniszterelnök-jelöltjük. Ez egy egyéves időszak lesz, amikor az ország dolgait kell korrektül vezetni, nem kell reformokat ígérni, különösebben nem is várják el, hogy egy év alatt, választási esztendőben a feje tetejére állítsák az országot. Tisztességesen meg kell szervezni a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokat, és kell vigyázni, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a három százalékot” – latolgatta.

Kiemelte, hogy a következő nyolc év jó alkalom lenne az ország morális és gazdasági talpra állítására. 2020-tól 2024-ig nem lesznek választások, aztán megint következik egy viszonylag nyugodt négyéves ciklus, szemben közelmúlt és a jövő kampányokkal zsúfolt időszakával.

„Az utolsó esély a jogállam, egy jobb, mindenki számára élhető ország megteremtésére, a fiatalok hazahívására. Ha az állam nem tiszteli a polgárait, akkor a polgári sem tisztelik az államot, és elhagyják. Ha nem sikerül betartatni a törvényeket, akkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a törvények betartása fakultatív jellegű” – mondta.

A Maszol érdeklődésére Kelemen Hunor kifejtette: a bizalmatlansági indítvány sikere esetén az RMDSZ számára nem prioritás kormányra lépni a következő egy esztendőre. „Nem is látom a lehetőségét, de nem is volt ilyen felkérés. Aki a bizalmatlansági indítványt elindította, annak kell kormányoznia. Egyébként a kormányzati végrehajtó hatalmat megcélozni nem ördögtől való, elvégre a politika erről szól. 2020 után sok minden történhet, nem tudom előre megmondani” – fogalmazott.