A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem nemzetközi szinten a 701–800. helyen szerepel a nemrég közzétett Academic Ranking of World Universities/ARWU, közismertebb nevén a sanghaji listán. A Bukaresti Tudományegyetemet megelőzve – amelyet csupán a 901–1000. közötti helyre soroltak – vált Románia legelső egyetemévé a világ egyik legelismertebb felsőoktatási ranglistáján, közölte a BBTE sajtóirodája.

A két egyetemen kívül a rangsorban nem jelenik meg más romániai felsőoktatási intézmény.

Rektorhelyettes: nehézségek ellenére teljesít a BBTE

„Jelenleg a világon közel 30000 egyetem működik. Ezek közül, íme, 1000-nek sikerült átlépnie a láthatóság és a nemzetközi hatás akadémiai küszöbét. Örömmel tölt el az, hogy a BBTE is átlépte ezt a küszöböt, ezáltal továbbra is a nagy liga tagja maradt, országos szinten a legelső egyetemként. Meg kell azonban említenünk, hogy az idei rangsorban megjelenő mindkét egyetem, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Bukaresti Tudományegyetem az előző évhez képest lejjebb került a listán. Mindez hatással van a tekintélyesebb egyetemi rangsorokban elért eredményekre, és vészjelzésként kellene szolgálnia a kormányon lévők számára. Saját erőnkből mi mindent megtettünk, amit részünkről meg lehetett tenni. Nem kérhetünk többet a kollégáktól, akiket az óratartás és a bürokrácia is leterhel (pl. egymást érik az országos szinten előírt kiértékelések), akiket a kiszámíthatatlan törvényhozás, a kifordított szabályozások és az egyetemi mechanizmusok elbizonytalanítanak (pl. a kutatási grantok körüli megmérettetés)” – jelentette ki dr. Daniel David egyetemi tanár, a BBTE kutatásért, versenyképességért-kiválóságért, valamint a tudományos kiadványokért felelős rektorhelyettese.

Hozzátette, ha a magiszteri és a doktori képzésen lecsökkentik a helyek számát ezen egyetemek esetében, ahogy ezt legutóbb a kormányon lévők megtették, pontosan az a terület látja kárát, ahonnan a tudás és a publikációk származnak.

„Amennyiben országos szinten nem lesz pozitív előjelű haladéktalan változás a törvényhozásban (pl. a head hunting/népszerűsítési és felmérési politikák engedélyezése a bevált nemzetközi gyakorlatok alapján), nem emelkedik az egyetemi finanszírozás mértéke (pl. az oktatói/hallgatói arány javítása érdekében), nem terveznek egy költségvetési lapot az egyetemen belüli kutatásnak (pl. kutatói állások és/vagy kutatási infrastruktúra bővítése céljából, amelyek majd oktatói laboratóriumokként is szolgálhatnak), és nem indul be egy sajátos program, amely a hagyományos akadémiai központok nemzetközi teljesítményeket felmutató nagy egyetemeinek kiválósági célkitűzéseit támogatná, nincs esélyünk a nemzetközi teljesítmény fenntartására, folyamatos visszaesést fogunk tapasztalni, és még akkor is, ha előrehaladunk, hozzánk képest más egyetemek jobban és gyorsabban növekednek. Így lesz vesztes az ország is, mivel nem tud szert tenni versenyképes előnyökre, és mindez kedvezőtlen hatással lesz az emberek jólétére is” – közölte dr. Daniel David.