2016 óta létezik Romániában az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó törvény, ám sokáig késlekedett az alkalmazási módszertanának kidolgozása. Végül egy évvel ezelőtt hirdette ki Klaus Johannis államfő a törvény módosított változatát, amely szabályozza a lejárati időhöz közelítő termékek csökkentett áron történő értékesítését és adományozását. A törvényi szabályozás kifejezetten nagy felületű élelmiszer-áruházakra vonatkozik elsősorban, ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy „az előállítási lánc minden résztvevője szintjén fel kell lépni a pazarlás ellen”. Cikkünkben annak jártunk utána, mihez kezdenek a csíkszeredai vendéglátóhelyek a napi szinten keletkező, fogyasztásra még alkalmas, de el nem adott élelmiszer-maradékokkal.

Élelmiszerből takarmány

Az első általunk megkeresett étterem vezetője elmondta, hogy mivel a'la carte szolgálják ki a vendégeiket, valójában napi szinten kevés készétel-maradék termelődik. Levesek esetében előfordul, hogy megmarad néhány adag, és volt már rá példa, hogy állatmenhelynek ajánlották fel, de nincs erre semmilyen rendszeresített gyakorlatuk.

A második feltárcsázott vendéglőben nem lepődnek meg a megkeresésünkön. Itt az évek óta bevált gyakorlat szerint igyekeznek úgy kiszámítani a napi elkészített ételmennyiséget, hogy a lehető legkevesebb maradék keletkezzen. A belvárosi étterem a maradék, emberi fogyasztásra már nem alkalmas ételek elszállítására szerződést kötött egy tenyésztővel, aki a kutyái számára viszi azt el. Ezen felül a napi szinten megmaradó 3-4 adag kifogástalan minőségű ételt az alkalmazottaknak van lehetőségük hazavinni.

Csíkszereda csíksomlyói városrészén is több vendéglátóhely fogadja a látogatókat. Az egyik ilyen, panzióként is működő étterem szintén készségesen válaszolt a kérdéseinkre. Jótékony célra nem szoktak felajánlani maradékot, de napi szinten megoldják az elszállítást: egy a közelben élő, állattenyésztéssel foglalkozó család – takarmányozási céllal – viszi azt el. Ritka esetben az alkalmazottak is szoktak elvinni a maradékokból, de szintén csak állatok etetése céljából.

Kedvezmények csak áruházakban

A további, általunk megkeresett vendéglátóhelyeken hasonló tapasztalatokat szereztünk. Összességében az derült ki, hogy Csíkszeredában nem okoz nagy problémát a felgyűlt élelmiszer-maradék mennyisége. Az éttermek többsége „házon belül” megoldja annak sorsát, vagy a vidék mezőgazdasági jellegét kihasználva, állat-takarmányként továbbítja azt.

Emberi felhasználásra, kedvezményes értékesítésre nem találtunk példát, kivételt jelent egy nagyáruház pékség része, ahol bizonyos idővel az üzlet zárása előtt árengedménnyel vásárolhatóak meg a megmaradt pékáruk. Ennek az áruháznak  gyakorlatában egyébként ugyanezt tapasztalhattuk bizonyos zöldségek és gyümölcsök esetében is. Hasonló módon jár el az egyik legnagyobb kapacitású helyi pékség, ahol szintén kedvezményesen lehet megvásárolni az előre csomagolt szendvicseket egy bizonyos idő eltelte után. Ezek a kedvezmények 30–50 százalék közöttiek lehetnek.

Ritka a felajánlás

De kinek is lehetne felajánlani élelmiszer-maradékokat? A csíkszeredai polgármesteri hivatal Szociális Igazgatóságát is megkerestük a témában, hogy megkérdezzók, érkeznek-e élelmiszer-felajánlások éttermek, vendéglátóhelyek, esetleg rendezvényszervező cégek részéről.

Biró Mária Edith igazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy néhány időszakos felajánláson kívül, amelyek főleg a karácsonyi időszakra vonatkoztak, nem érkezik hozzájuk élelmiszer vendéglátóhelyektől. „Volt egy együttműködésünk az egyik nagy helyi pékséggel, de a közelmúltban ez is megszűnt” – árulta el az igazgató. Pedig szívesen fogadnának ilyen jellegű felajánlásokat és volna megoldás arra, hogy eljusson az érkező élelmiszer a megfelelő helyre, a rászorulókhoz.

Állatmenhely: nem mindig jelent valódi segítséget a maradék

Megkerestük a témával kapcsolatosan az egyik Hargita megyei állatmenhelyet is. A menhelyet működtető civil szervezet képviselője érdeklődésünkre elmondta: korábban együttműködtek éttermekkel, azonban tapasztalatuk szerint nem jelentett igazi segítséget számukra a felajánlott ételmaradék. Ennek több oka van: részben az éttermek a szállítás előtt általában megvárták, amíg nagyobb mennyiségű maradék összegyűlik, ennek pedig a minősége már nem mindig volt megfelelő.

A telepen élő kutyák számára nem előnyös az összeöntött moslék, ráadásul sokszor került az ételmaradékokba egyéb hulladék, például fogpiszkáló, szalvéta, ami balesetveszélyes az állatok számára. Ugyanakkor problémát jelent az ételmaradékok tárolása is. Mindezeket figyelembe véve jelenleg nem fogadnak éttermi maradékokat a menhelyen, bár tapasztalatuk szerint nem is keletkezik olyan nagy mennyiség a régió vendéglátó helyein, hogy ez komolyan felvetődjön.