Ma kezdi meg Románia eddigi történelme legnagyobb adósságának visszafizetését.  A törlesztés első részlete jócskán meghaladja a félmilliárd eurót.

A számla: 13,4 milliárd euró

A román kormány három esztendővel ezelőtt 13,4 milliárd eurós kölcsönre kötött hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és további közel 6 milliárdos hitelt vett fel az Európai Bizottságtól illetve a Világbanktól. Az IMF-től kapott kölcsön visszafizetése most kezdődött el és 2015-ben ér véget. Románia konkrétan „csak” 12 milliárd eurót vett fel a valutaalaptól: jóllehet a megállapodás 13 milliárd eurót irányzott elő, a román hatóságok úgy döntöttek, hogy az utolsó részletet, egy milliárd eurót, nem hívják le. A visszafizetendő összeg azonban, a kamatokkal és különféle jutalékokkal együtt, így is 13,4 milliárd euróra emelkedett. {loadpositon otp}

Augusztus 6-án Románia 546 millió különleges lehívási jogot – az IMF által használt „valutában” kifejezett összeget – törleszt a nemzetközi pénzintézetnél, ami 655 millió eurónak felel meg. Román nemzeti valutában kifejezve egy különleges lehívási jog a jelenlegi árfolyamon 5,7155 lejjel egyenlő, így az ország első adósságrészlete eléri a 3,1 milliárd lejt.

A következő két részlet törlesztésére idén novemberben és decemberben kerül sor, aminek nyomán a román állam 2012-ben összesen 1,9 milliárd eurót, vagyis 1,63 milliárd különleges lehívási jogot fizet vissza az adósság, illetve az azzal járó kamatok fejében.

Két (nagyon) szűk esztendő

Az idei törlesztések összege eltörpül viszont a jövő esztendeihez képest – 2013 a visszafizetések csúcsesztendejének is nevezhető: ekkor 4,3 milliárd különleges lehívási jogot, azaz 5,1 milliárd eurót kell előteremtenie Romániának adóssága fejében.{loadposition kmn}

A következő esztendő sem lesz sokkal könnyebb ilyen szempontból, hiszen a soron következő újabb részletek összege 3,9 milliárd különleges lehívási jog, vagyis 4,7 milliárd euró lesz. Végül 2015-ben, a „végső törlesztés” évében már „csak” 1,24 milliárd eurós tartozást kell kiegyenlítenie a kormánynak.

Ezzel azonban nem zárul le az adósságok visszafizetése. Romániának 2015-től kezdődően az Európai Bizottságtól felvett hitelt is törlesztenie kell, 2022-től pedig a Világbanktól kapott kölcsönnel kell elszámolnia. Előbbitől, a 2009-ben aláírt egyezmény értelmében, az ország 5 milliárd eurót vett fel. Ezt a pénzt a romániai illetékesek teljes egészében a költségvetési hiány kiegyensúlyozására fordították. A Világbanktól Románia 600 millió eurót kapott – ennek törlesztése feltehetően nem okoz majd különösebb gondot Romániának. Igaz viszont, hogy az összegeket különleges lehívási jogban számítják, annak értéke pedig a visszafizetésig hátralevő évek során akár jelentősen meg is emelkedhet.

Honnan lesz pénz?

A törlesztés matematikája egyszerű – sokkal nehezebb feladat lesz viszont a pénzt előteremteni, olyan körülmények között, amikor az állampénztár közismerten üres. A román állam „szerencséjére”, a 13,4 milliárd eurós adósság túlnyomó részét, egészen pontosan 9,8 milliárd eurót a Román Nemzeti Banknak kell visszafizetnie, amely jelenleg több, mint elegendő tartalékokkal rendelkezik ehhez, hiszen valutakészletei meghaladják a 32 milliárd eurót, Mugur Isărescuéknak tehát aligha okoz problémát a törlesztés.

Komolyabb gondot jelent azonban a kisebbik rész, a 3,6 milliárd euró előteremtése, ami a kormány feladata lesz. Azt, hogy mennyire üres az államkassza, jól jelzi az a körülmény is, hogy a kormány már 2010-ben – amikor az IMF nem visszakövetelt, hanem fizetett – a közalkalmazotti bérek lefaragására és a hozzáadott értékadó felemelésére kényszerült, hiszen máskülönben fizetésképtelenné vált volna.

Gazdasági szakértők szerint amennyiben a kormánynak nem sikerül előteremtenie a törlesztéshez szükséges összeget, akkor vagy újabb adók, illetékek bevezetésére, illetve a meglévők emelésére, vagy a költségvetési kiadások további leszorítására számíthatunk, ideértve a bérek újabb csökkentését is. Az országnak lenne ugyan egy harmadik lehetősége is, nevezetesen megint bankkölcsönöket vehetne fel, ez azonban nem az adósság törlesztését, csupán további görgetését jelentené, a tulajdonképpeni törlesztést ily módon előbb-utóbb csak a lakosság számlájára kellene írnia.

Csökkenő vásárlóerő

Az adósságtörlesztés, a krónikus pénzhiány miatt, mindenképpen a lakosság életszínvonalának csökkenéséhez vezet majd – vélik csaknem egybehangzóan gazdasági és pénzügyi szakemberek, akik abban is nagyrészt egyetértenek, hogy a kormány aligha folyamodik majd a bércsökkentés eszközéhez, ám könnyen rákényszerülhet a fizetések és a nyugdíjak befagyasztására. Ebben az esetben, évi öt százalékos inflációval számolva, a lakossági vásárlóerő feltehetően 40 százalékkal esik majd vissza.

A román gazdaság növekedése ilyen körülmények között lehetetlenné válik, hiszen a bruttó nemzeti össztermék gyarapodásának 65 százalékát a fogyasztás határozza meg, a gazdasági ágazatok – a mezőgazdaság, az ipar, a kivitel – csupán 35 százalékban befolyásolhatja a folyamatot, azaz nem lendíthet a gazdaságon. Márpedig a fogyasztás a jövedelmek befagyasztását követően nyilvánvalóan szintén visszaesik.

Megszegett ígéretek

Nagy kérdés, hogy az IMF hajlandó lesz-e újabb kölcsönt adni Romániának, még ha a bukaresti illetékesek az újabb hitelt csak amolyan „biztonsági övnek” szánnák is. Románia ugyanis sok minden ígéretével adós maradt a pénzintézetnek. Így jelentősen megkésett az IMF által kijelölt nagy állami vállalatok privatizálása. A valutaalapiak hat vállalat – a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Romgaz, a Transgaz, a Tarom és a román államvasutak áruszállítási részlege – magánkézbe adását kérték, ezek közül némi előrelépés csupán a Hidroelectrica esetében történt.

A kormány nem tett szinte semmit az állami nagyvállalatok kintlevőségeinek rendezéséért sem. Az IMF nemrégiben a Román Nemzeti Bankot is elmarasztalta, amiért nem lépett fel a lej értékvesztése ellen; a nemzeti valuta negatív történelmi rekordokat döntögető gyengülésének körülményei között viszont nehéz kellő szinten tartani a központi jegybank valutatartalékait, különösen akkor, amikor a Román Nemzeti Bank is megkezdi a valutaalapi hitel oroszlánrészének törlesztését – állítják a nemzetközi pénzintézet Romániával foglalkozó szakértői.

Románia VALUTALAPI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE*

*milliárd különleges lehívási jogban (egy különleges lehívási jog jelenlegi árfolyama 5,7 lej, azaz 1,2 euró).