Egy három évet felölelő, svájci szervezésű nemzetközi felmérés kiderítette, hogy az emberek becsületesebbek, mint gondolnánk – számolt be a Science tudományos folyóirat. A vizsgálat Romániára is kiterjedt.

A kutatócsoport 13 utazó tagja 40 ország összesen 355 nagyobb városában járt. Bankokban, színházakban, hotelekben, postai hivatalokban, rendőrségeken és közterületeken azzal fordultak a helyi alkalmazottakhoz, hogy egy pénztárcát találtak a földön. Arra kérték őket, hogy a talált tárgyat próbálják meg eljuttatni a tulajdonosnak.

Az összesen 17 303 tárca mindegyike átlátszó műanyagból készült, egy helyi nyelven írt bevásárlólistát, egy kulcsot és egy elérhetőségi információkat tartalmazó névjegyet tartalmazott, email-címmel együtt. A tárcák egy részébe pénzt is elhelyeztek: 13 dollár 45 cent és 94 dollár 15 cent közötti összegeket, az illető ország pénznemében.

A vizsgálatból kitűnt, hogy a pénz nélküli pénztárcákat átlagban 40 százalékos arányban juttatták el a tulajdonosoknak az erre felkért személyek, a kevesebb pénzt tartalmazókat 51 százalékban, a több pénzt tartalmazókat pedig 72 százalékban. A vizsgálatot folytató kutatócsoport egyik tagja, a zürichi egyetemen doktorált közgazdász, Christian Lukas Zünd szerint a jelenségre az lehet a magyarázat, hogy az emberek egyrészt igyekeznek önzetlenek lenni, másrészt el akarják kerülni, hogy tolvajnak érezzék magukat.

Ezt alátámasztja, hogy azokat a tárcákat, amelyekben csak pénz volt, de kulcs nem, ritkábban próbálták visszaadni, mint a pénzt és kulcsot is tartalmazó pénztárcákat. A kulcs a megtalálók számára valószínűleg még nagyobb értéket jelképezett, mint a pénz, így jelenléte még inkább önzetlenségre sarkallta az embereket.

A kutatók egy önkéntes csoporton is kísérleteztek. Arról kérdezték a résztvevőket, hogyan éreznék magukat, ha megtartanák a talált pénztárcát. Az alanyok a vizsgálat szerint annál inkább tolvajnak érezték magukat, lopásnak értékelve a cselekedet, minél több pénzt tartalmazott a felkínált tárca.

Norvégia, Svájc vezet – Kína az utolsó

A legbecsületesebbek Norvégiában és Svájcban voltak az emberek, a visszaszolgáltatott – pénzes vagy pénz nélküli – tárcák aránya meghaladta a 70 százalékot. Arányuk Kínában volt a legalacsonyabb, ahol a 10 százalékot sem érte el a pénz nélküli tárcák visszajuttatása, de a pénzt tartalmazó tárcák esetében is alig haladta meg a 20 százalékot. Marokkóban, Peruban és Kazahsztánban is kevés volt a „becsületes megtaláló”.

A pénzes pénztárcák visszajuttatásának tekintetében egyébként Dánia, Új-Zéland és Svédország vezet, csaknem 80 százalékkal, majd Svájc és Norvégia után Csehország következik, nagyjából 75 százalékkal, megelőzve Hollandiát. A további sorrend: Ausztrália, Horvátország, Kanada, Nagy-Britannia, Románia. Oroszország kevéssel ugyan, de megelőzi az Egyesült Államokat és Spanyolországot, a sorrendben Görögország és Brazília következik. 

A pénz nélküli tárcák esetében Svájc vezet, több mint 70 százalékkal, majd 70 százalékkal Norvégia következik, Hollandia pedig közel 70 százalékkal még dobogós lett. A további sorrend: Dánia, Svédország, Lengyelország, Csehország, Új-Zéland, Németország, Franciaország, Szerbia. Románia a 40 ország között a 16. helyet foglalja el, nem egészen 50 százalékkal, Szerbia, Ausztrália, Horvátország, Spanyolország és Oroszország után. A felmérésben Magyarország nem szerepelt.

A neveltetéstől, a helyi kultúra szintjétől függ

A kutatás során azt is vizsgálták a szakértők, hogy milyen más tényezők lehetnek befolyással a tárcák visszajuttatására. Az eredmények alapján sem a biztonsági kamerák jelenléte, sem a szemtanúk száma, sem az ország lopással kapcsolatos törvényeinek szigorúsága nem befolyásolta a hajlandóságot, ahogy a tárcát átvevők kora és az azt átnyújtó személye sem változtatott jelentőségteljesen azon, hogy a tárca tulajdonosát megpróbálták-e megkeresni.

A kísérletet végző szakértők egyértelmű véleménye szerint a becsületesség nem annyira az országok prosperitásától függ, sokkal inkább a neveltetés, a lokális kultúra szintje vagy az határozza meg azt, hogy miként értékeli a helyi kultúra a lopást, az állampolgári kötelezettségeket és más tényezőket. Fontos szerepe lehet ugyanakkor a viselkedés vezérlésében a gazdasági és társadalmi körülményeknek is. A michigani egyetem professzora, Alain Cohn úgy véli, hogy az utóbbi két elemnek meghatározó jelentősége van a döntéshozatalban.

Azokban az országokban, ahol nagyobb a szociális biztonság, kisebbek a vagyoni különbségek a társadalomban és magas a részvételi hajlandóság a közéletben, nagyobb lehet a késztetés arra is, hogy az ember az idegeken is segítsen. Azokban az országokban viszont, ahol a családdal való közeli kapcsolatok az elsődlegesek (ami gyakran az erős vallásossággal függ össze), vagy magas az állami korrupció mértéke és alacsony a demokratikus intézmények jelentősége, az emberek hajlamosak magukra koncentrálni, és kevésbé törődnek mások gondjával, magyarázzák a szakértők.

Így például Olaszország – ahol a családi kapcsolatok igen erősek – kevésbé „becsületes ország”, mint például Franciaország. A felmérés végkövetkeztetése végül is az volt, hogy az emberek végül is becsületesebbek, mint amilyeneknek eddig hittük őket.