Román zarándokok is megjelentek a hét végén az úzvölgyi magyar katonai temetőben, miután – az Úzvölgyi Civil Akciócsoport "feketezsákos" akciója nyomán – a román média figyelme a Bákó és Hargita megye határán lévő településre irányult. A helyszínen tapintható a feszültség, folyamatos a rendőri jelenlét, és a héten újabb román csoportok érkezése várható. Ennek ellenére az Úzvölgyi Civil Akciócsoport tagjai úgy vélik, nem volt rossz döntés részükről az illegálisan elhelyezett román keresztek letakarása.

Pénteki ottjártunkat követően felgyorsultak az események az Úz-völgyében. Miután csütörtökön egy magát Úzvölgyi Civil Akciócsoportnak nevező társaság fekete műanyag zsákokkal takarta le a sírkertben törvénytelen módon felállított román katonai kereszteket és emlékművet, a román média figyelmét is felkeltette a katonatemető ügye.

Előbb a „fetezsákos” akciót a helyszínen számon kérő George Simion európai parlamenti képviselőjelölt számolt be állítólagos bántalmazásáról, majd nacionalista román futballszurkolók akartak elindulni „bosszút állni” a helyszínre. A temető ügyét felkaroló civilek arról számoltak be, hogy hétvégén nagy volt a jövés-menés az úzvölgyi magyar katonai temető környékén. A magyarok mellett folyamatosan érkeztek román zarándokok is a sírkerthez.

A látogatók virágokat, gyertyákat vittek magukkal, fényképeztek, majd távoztak. Konfliktusokról eddig nem érkeztek jelentések, de helyszíni beszámolók szerint tapintható a feszültség. A rendőrök minden helyszínre érkezőt igazoltattak, felírták az érkezés és távozás időpontját is. Jelenlétük egyelőre elegendőnek bizonyult a nyílt konfliktusok elkerüléséhez.

Annál hangosabbak az internetes fórumok. A különböző román Facebook-oldalakat ellepték a gyalázkodó, fenyegető kommentek, több csoport tagjai egymást biztatják, hogy induljanak el az Úz-völgyébe „megvédeni a meggyalázott román hősök temetőjét”. Az egyik felhívás szerint május 27-én, hétfőn várható egy nagyobb csoport jelenléte a temetőben.

Jakab Kevend, a temető ügyét felkaroló civilek egyik szószólója és az  Úz-völgye Facebook-csoport adminisztrátora a Maszol megkeresésére elmondta: konkrét fenyegetések esetén jogi lépéseket fognak tenni. Közlése szerint egyelőre nem tud a héten szervezett akcióról a temetőnél, de úgy fogalmazott: „legjobb lenne, ha nem történne semmi”.

Megszólaltak az „anonim aktivisták”

Mint korábban írtuk, az Úzvölgyi Civil Akciócsoport tagjai „anonim aktivistáinak” egyike felvételeket tett közzé Facebook-oldalán a „feketezsákos” akciójukról. A videókat és fotókat azóta törölték a közösségi oldalról, de kikerültek a román sajtóba, és a csoport tagjainak már a nevük is ismert. Egyikük az a Ladó Andrea, akit bántalmaztak a 2017-es Tusványoson, amiért sípolni kezdett Orbán Viktor magyar kormányfő beszéde közben.

A Maszol szeretett volna interjút készíteni Ladó Andreával, akitől többek között azt kérdeztük volna meg: a román reakciókat látva továbbra is úgy gondolják-e, hogy helyesen jártak el a román keresztek és a román emlékmű letakarásával. Az Úzvölgyi Civil Akciócsoport azonban elhárította az e-mailen továbbított kérésünket.

Az interjú elutasítását azzal indokolták, hogy csoportjuk anonim akciót tervezett. „Ez az anonimitás a sajnálatos módon (hibás lépés, beismerjük) publikussá tett videó ellenére is az marad. A videó megjelentése egy meggondolatlan lépés volt, lekerült a netről, de sajnos későn. A csoport tagjai megbeszélték előre, hogy az akció anonim, de azt sajnos talán nem, hogy nem lesznek publikus fényképek, videók” – magyarázták válaszlevelükben.

Közölték ugyanakkor azt is, hogy a csoportjuk elemezte a „feketezsákos” akciót, a hatásait, erősségeit, gyengeségeit. Azt a következtetést vonták le, hogy a médiában érzékeltettekkel ellentétben nem igaz, hogy a román szélsőségeseket mobilizálta a román keresztek letakarása, „ugyanis a magyar közösségen belül is sokan aktívan és rendszerkritikusan fogalmaztak az Úz-völgy kampánycélokat szolgáló politikai akciókkal szemben”.

Az akciócsoport szerint az olyan akciókra, amelyek felszínre hozzák a közösségben zajló folyamatokat, érzelmeket, szükség van, mert „ezzel lehet láttatni, hogy miben élünk, hol van szükség változásra és változtatásra”.