Az Európai Unióban általános gyakorlatnak számít, hogy az állam számos szociális jellegű szolgáltatás biztosítását a civil és egyházi szervezetekre ruházza át, biztosítva számukra a munka elvégzéséhez szükséges anyagi forrásokat. Habár ezt a gyakorlatot Romániában hosszú évek óta számos szolgáltató szervezet igyekszik honosítani, mégis folyamatosan akadályokba ütközik a tevékenység finanszírozása: a hiányos és gyakran változó törvénykezés és a túlbonyolított bürokratikus procedúrák olyannyira megnehezítik ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét, hogy csak nagy áldozatok árán sikerül ellátniuk a felvállalt feladataikat. Ebből a problémafelvetésből indult ki az a keddi pódiumbeszélgetés Marosvásárhelyen, amelyen Winkler Gyula EP-képviselőjelölt is részt vett.

A Gyulafehérvári Caritas szervezésében megtartott A Civilek szerepe a szociális ellátásban: európai távlatok és hazai valóságok című beszélgetésen Winkler Gyula mellett részt vett Csép Éva Andrea szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselő, Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Maros megyei tanácselnök és Vass Levente egészségügyért felelő parlamenti képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. A tanácskozást Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas vezetője moderálta. A rendezvény meghívottjai az Erdélyben tevékenykedő szolgáltatók képviselőivel tanácskoztak. 

A meghívottak körüljárták azokat a problémákat, amelyekkel a szociális ellátással foglalkozó civil társadalom szembesül, és a megoldási lehetőségekről is beszéltek. A Caritas munkatársai szerint minden, emberrel kapcsolatos költségen spórol a kormány. A segítő szakmákban dolgozók száma alacsony, és sokszor nincs lehetőség az utánpótlásra, hiszen a szakképzettséggel rendelkezők közül kevesen maradnak a pályán.

Winkler Gyula a szociális jogok európai pilléréről, valamint a szociális rendszerek összehangolásáról szóló európai irányvonalakat ismertette. Kiemelten beszélt a szociális vállalkozásokról, amelyek szerte az Európai Unióban eredményesen működnek. „Nagyon fontos célkitűzés lenne a társadalmi vállalkozások működésének a támogatása, a jogi helyzetük tisztázása. A társadalmi vállalkozás pontosan jeleníti meg az európai modell alapját képező szociális piacgazdaság elvét. A világon sikeresen működő társadalmi rendszerek közül egyedül Európában találkozunk a szociális piacgazdasággal, ahol a versenyképesség követelménye, valamint a piacok verseny alapú működése a szociális érzékenységgel társul. Ezt a megközelítést ülteti gyakorlatba a szociális vállalkozás, amely profitot termel, de ezt visszaforgatja a társadalmi célkitűzéseinek elérésére” – mondta az EP-képviselőjelölt.

Csép Éva Andrea szerint nagyon nagy szükség van arra a tapasztalatra, amivel a civil szervezetek rendelkeznek. Parlamenti képviselőként többek között azért dolgozik, hogy megfelelő szintű állami támogatásokat különítsen el a kormány a szociális szolgáltatók számára. „Az elmúlt években sokat harcoltunk azért, hogy ezeket a támogatásokat megkapják a civil szervezetek. Idén megnövekedett az összeg, ez az RMDSZ eredménye. Idén 28 millió lejt ítélt meg a kormány az akkreditált civil és egyházi szolgáltatók szubvencionálására a tavalyi 18 millió lejhez képest, azonban ezek az összegek nem elégségesek, mert arányaikban nem követik a minimálbér növekedésének ütemét. Ezen javítani kell, hiszen ezek a szervezetek olyan munkát végeznek, amely az alkotmány szerint az állam feladata lenne” – mondta a képviselő.

Péter Ferenc szerint nagyon fontos szerepe van a civil szervezeteknek, mert a jelenlegi finanszírozási politika mellett a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság nem tudja lefedni a felmerülő igényeket. Elmondta, meg kell állapítani a civil szervezetek, az EU és a kormány szerepét, mert ha nincs összefogás ezek között a pillérek között, akkor nehéz lesz megoldásokat találni a problémákra.

Vass Levente parlamenti képviselő elmondta, Romániában nem válnak el világosan az egészségügyi és szociális szolgáltatások, és ebből néha problémák adódnak. A másik kettősség az, hogy Erdélyben sokkal erősebb a szociális érzékenység, mint Havasalföldön, így nincs egységes érdekérvényesítési platform országos szinten. Arra buzdította a szociális szervezeteket, hogy listázzák azokat a tételeket, amelyeket a román államnak kellene elvégeznie és a szolgáltatók rendelkezésére bocsátania.

A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a szociális és egészségügyi kérdésekben nem létezhet szabadpiac, az erre vonatkozó politikákat európai direktívákkal kell segíteni, és ebben a munkában a civilek, a kormányok és az EU-s döntéshozók együttműködésére egyaránt szükség van.