A titkosszolgálatok és ügyészségek összefonódása is terítékre került az Erdély TV Kontra című politikai vitaműsorában. A téma aktualitását az adta, hogy a napokban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről megjelent egy nyilatkozat, miszerint adatigényléseket nyújtottak be az ügyészségekre a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgatásaival kapcsolatban. Farkas István műsorvezető meghívottja Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője volt.

Az ellenzéki USR, amely a Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni hangulatot kihasználva próbál szelet fogni a vitorlájába, azt igyekszik bebizonyítani, hogy a titkosszolgálatok és az ügyészségek összefonódása a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát szolgálta, illetve korántsem akkora mértékű, mint ahogy azt a nagyobbik kormánypárt állítja.

Számháború a lehallgatások körül

Az USR szerint eddig 266 ezer jóváhagyott lehallgatási kérelmet tartanak nyilván, ami nagyon messze áll a PSD által hangoztatott több milliós nagyságrendtől.

„Mindkét adattal kapcsolatban van korrigálnivaló. Amit a Mentsétek meg Romániát Szövetség bemutatott, az egy részleges adat. Ők maguk is elismerik, hogy a 249 ügyészi hivatal közül közel százból kaptak visszajelzést, tehát az a szám, amiről azt mondták, hogy hiteles, még a felét sem jelenti a válaszadók által megadott adatoknak. Másfelől a 6 millió, amit Claudiu Manda, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke mondott, tudomásom szerint a személyekre szól és nem a mandátumokról, hiszen a megállapított lehallgatási mandátumok vagy felügyeleti mandátumok száma 311 ezer. Ő egy egyszerű számítás alapján ezt beszorozta átlagban egy adott személlyel. A végeredmény helyességének az ellenőrzéséhez azonban csak neki van kellő információja” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Cseke Attila, a műsor meghívottja.

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kiemelte, hogy nem csupán ügyészségekkel volt együttműködési szerződésük a titkosszolgálatoknak, hanem például a legfelsőbb bírósággal is, „holott egy jogállamban egy bírónak senkivel nem szabad együttműködési megállapodása legyen, hiszen ő igazságot kell tegyen az ügyész és a védőügyvéd kijelentése között”.

Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben az önkormányzati és parlamenti választások között hat hónapig teljes lehallgatást és megfigyelést rendeltek el Călin Popescu Tăriceanu jelenlegi szenátusi elnök, és a környezetéből több mint nyolcvan személy, a politikai élet akkori vezetői ellen. „Az, hogy a legfelsőbb bíróság jóváhagyja 80 ember lehallgatását és megfigyelését, igencsak elgondolkodtató. Talán még a régi rendszerben sem emlékszünk olyanra, hogy valakinek a megfigyelése még közel száz embert közvetlenül érintett” – fogalmazott az RMDSZ politikusa.

Bejegyzett élettársi kapcsolat: elkezdődött egy folyamat

Elkezdődött egy társadalmi vita a bejegyzett élettársi viszony bevezetéséről és szabályozásáról – állította a továbbiakban Cseke Attila. „Ez az első olyan törvénytervezet, amelynek kapcsán a különböző pártokból voltak aláírói és támogatói, a szavazáson is a kormánykoalíció kivételével voltak szavazatok. Vannak továbbra is kérdések, amelyekre a válaszok pro és kontra jellegűek. Én magam sem vitatom azt, hogy a mai társadalmi helyzetben nagyon gyakran előfordul, hogy férfiak és nők nem kívánnak élni a házasság intézményével, nem akarnak házasságban élni, de közös gyermeküket együtt nevelik, és mégis nehéz elmagyarázni helyenként, hogy ők egy család. Van egy társadalmi realitás és ezt a társadalmi realitást valamiféleképpen kell szabályozni” – fogalmazott Cseke. Úgy véli, a legjobb az lett volna, ha a család fogalmáról szóló tavalyi népszavazást egybe lehetett volna kötni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló tervezetet tavaly októberben nyújtották be a szenátusba, a tavalyi, a család fogalmának pontosításáról szóló népszavazás elbukása után. A kezdeményezés olyan párok élettársi kapcsolatát rendezte volna törvényesen, akik nem akarnak, vagy nem tudnak összeházasodni. A tervezet mögé valamennyi pártból sorakoztak fel támogatók, a szenátusi szavazáson azonban 73 elutasító szavazat mellett, húsz támogató voksot kapott, heten tartózkodtak. Az RMDSZ részéről Novák Csaba Zoltán és Turós Lóránd szavazott az elutasítást javasló szakbizottsági jelentés ellen.