Az Európai Unió Tanácsának román elnöksége 62 dossziét zárt le mandátumának első két hónapjában – jelentette ki szerdán Viorica Dăncilă miniszterelnök. Politikai megfigyelők szerint azonban Románia nem sok eredményt ért el elnökségének első harmada alatt.

Az EU Tanácsát elnöklő Romániának 62 dossziét sikerült lezárnia mandátumának első harmadában – ez több, mint amennyit az osztrák elnökségnek sikerült ugyanennyi idő alatt. Ám az eredmény értékéből levon a konjunkturális jellege, hiszen az európai parlamenti választások, a választási kampány előtt az országoknak érdekükben áll, hogy minél több dossziéban fejezzék be a tárgyalásokat.

A román elnökség két hónapja alatt a román politikusok semmit sem tettek például Románia schengeni tagságának előmozdításáért. Ahelyett, hogy a Románia tagságát ellenző Hollandiába vagy az unió egyik legfontosabb álamába, Franciaországba látogatott volna, a román kormányfő Jeruzsálembe utazott, nyomban azt követően, hogy ismertette Románia soros elnökségének célkitűzéseit. A román vezetés „jóvoltából” Románia schengeni tagságának kérdése még mindig nem szerepel az Európai Unió Tanácsának napirendjén.

Románia tehetetlensége

Románia, a román diplomácia tehetetlenségét jól szemlélteti az a tény, hogy a tíz év alatt, amióta az ország tagja az Európai Uniónak, egyetlen román politikust nem neveztek ki valamely fontosabb európai intézmény vagy ügynökség élére. Most pedig, amikor Laura Codruta Kövesinek esélye nyílna az európai főügyészi tisztség elnyerésére, maga a kormány igyekszik megfúrni ezt a lehetőséget.

A Brexit esetében a román elnökség szintén cselekvésképtelennek mutatkozik, márpedig az Európai Unió költségvetésének szempontjából igen fontosnak mutatkozik Nagy-Britannia sorsa. A kilépésről való egyezmény megszületése vagy a kilépés elhalasztása esetében a szigetországnak továbbra is hozzá kell járulnia a költségvetéshez, a gyors szakítás nyomán viszont jelentősen csökkenni fog az unió 2020-as költségvetése.

Az igazságszolgáltatás és a korrupció terén szintén komoly bírálatok érik uniós szinten Bukarestet. Romániát korrupt országként ismerik, ahol a korrupció a gazdaság és a társadalom minden egyes szintjén megtalálható. A magán- és állami kórházak „álorvosainak” Európát bejáró híre ilyen szempontból egyáltalán nem tett jót az országnak.

Brüsszelben Romániát ilyen szempontból immár Magyarországhoz hasonlítják, ahol az ország vezetését hasonló célok vezetik. A Tagesspiegel című német, liberális beállítottágú lap a román szociáldemokratákat illető bírálatokat elemző cikke címében pedig egyenlőségjelet tesz Liviu Dragnea és Orbán Viktor közé.

Romániának jelentős kommunikációs problémái vannak – állítják politikai megfigyelők, akik szerint az ország még azt a néhány, apróbb sikereket sem tudja uniós szinten megfelelő szinten kommunikálni. Ugyanakkor azt is elismerik, hogy katasztrofális külföldi megítélése miatt elnöksége hat hónapja alatt Románia aligha lehet majd sikeres.

Az Európai Szocialisták Pártjának madridi kongresszusán Liviu Dragnea beszédét több vezető politikus végig sem hallgatta, az Európai Bizottság első alelnöke, az európai szocialisták csúcsjelöltje figyelemre sem méltatta a kongresszuson ugyancsak résztvevő román miniszterelnököt, Viorica Dăncilát.

Hazai és nemzetközi politikai elemzők szerint miközben az unióban szintén „renitensen” viselkedő Lengyelország lassan kezd „jó útra térni”, addig Románia továbbra is azzal vádolja az uniós vezetőket, hogy az országgal kapcsolatos információikat az újságokból szerzik, nem ismerik a valós román helyzetet, mi több, a bírák és ügyészek ellen eljáró különleges ügyészségi részleg nemrégiben bűnvádi vizsgálatot indított Frans Timmermans és az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa, Vera Jourova ellen.

Románia uniós elnökségének csúcspontját egyébként minden bizonnyal a nagyszebeni csúcstalálkozó jelenti, amikor is az Európai Unió vezetői – Románia elnöksége alatt – az unió jövőjéről folytatnak majd – román remények szerint – termékeny vitát.

Románia elnöke, Klaus Johannis – az egyetlen román politikus, aki még tekintélynek örvend a nyugati kancelláriákban – ugyanis itt döntő szerepet tölthetne be, és sokan abban is reménykednek, hogy a román államfő akár talán némi súlyt is adhatna a román elnökségnek.