banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Bolsonaro első tíz napja: őshonos lakosok ellensége, multik barátja

Beiktatták Jair Bolsonarót, Brazília 42. elnökét január elsején. Mire számíthatunk az első tienkét nap alapján?

Mint arról korábban írtunk, a szélsőjobboldali politikus neoliberális gazdaságpolitikája miatt megosztja a nyugati médiát: egy részük nyíltan letette a garast mellette, miután a chicagói bankárt, Paulo Guedest választotta gazdasági tanácsadójának, így Brazília a nyugati tőke új paradicsomává válhat.

A korrupciós ügyekbe – sokak szerint ártatlanul – belebukó baloldal, a börtönbe kerülő korábbi miniszterelnök, Luiz Inácio Lula da Silva ellen Bolsonaro elsején is szította a hangulatot: egyik fő üzenete ugyanis éppen az, hogy "felszabadultak a szocializmus, a megfordított értékek, felduzzasztott állam és politikai korrektség alól".

Beiktatásakor – amelyen többek között Benjámín Netanjáhú izraeli, Orbán Viktor magyar miniszterelnökök, és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is jelen volt – azt mondta: egyesíteni fogják az embereket, megmenteni a családot, tisztelni a vallásokat és a zsidó-keresztény hagyományt, harcolnak a "gender-ideológia ellen", megőrzik értékeiket. Azt is mondta: a fegyvertartás szigorú törvényeit lazítani kell, sőt erősebb védelmet akar rendőröknek, akik feltételezett bűnözőket megölnek.

Megváltozott az állami struktúra is: megszűnt például a Munkaügyi Minisztérium, és olyan  új minisztériumok létrehozásán dolgoznak, mint a Nők, Családok és Emberi Jogok Minisztériuma, amelyet korábban csak Emberi Jogok Minisztériumának neveztek. A minisztérium ugyanakkor nem foglalkozik többé a szexuális kisebbségek védelmével.

Fellépés az őshonos lakosok ellen

Az első két napban már megkezdte a munkát: az őshonos lakosok jogat csorbította, ugyanis áthelyezte a területeik védelmét az Országos Isndián Alapítványtól mezőgazdasági minisztériumhoz, amely a piaci érdekeket szolgálva hozzáférést nyújt majd a védett területekhez, amelyek az ország területének 13 százalékát teszik ki. Az esőerdő területén vízerőművek építését tervezi és egy vasútvonalat – utóbbi miatt a helyi őshonos lakosság számára korlátozzák a vízhez való hozzáférést.

Mint azt szakemberek már kimutatták: a világ legnagyobb esőerdője itt található, a tönkretétele pedig további jelentős gondokat okoz a klíma stabilitásában, globális szinten.

Ez önmagában egy neoliberális lépésként is értelmezhető, de az őshonos lakosok megvetése nem idegen Bolsonaro számára: korábban ugyanis állatkertben élő állatokhoz hasonlította ezeket a közösségeket.

Az elnök ugyanakkor megakadályozta az őslakosokat abban, hogy kriptovalutát hozzanak létre. Úgy véli, "integrálni" kell őket a társadalomba.

Minimálbér-csökkentés

Egy rendelettel az új elnök a korábban megállapított minimálbért a harmadik napon megvágta: 1006 reálról 998-ra csökkentette a számot, amelyet az előző elnök augusztusban állapított meg. Az újonnan iktatott pénzügyminiszter, a már említett Guedes elmondta: a terv az adócsökkentés és az állam szerepének csökkentése – ez gazdasági liberalizációt eredményez és a szociális háló gyengítését.

Jön a privatázációs hullám

Bejelentették azt is, a terv nagyjából száz állami vállalat privatizálása. Az infrastruktúráért felelős miniszter, Tarcisio Gomes de Freitas ugyanakkor elmondta, hogy nemcsak privatizációt terveznek, hanem olyan vállalatok megszüntetését, amelyeknek "nincs értelmük többé". Az állami tőke magánosítása többek között olyan fontos elemeket érint majd, mint a vasút, kikötők és repterek, de az országos úthálózatot is privatizálják.

Egyes elemzők szerint éppen a sok évi recesszió miatt magas a bizalom az új elnökkel szemben. A brazil lakosok 65 százaléka azt gondolja, hogy a gazdaság a következő hónapokban javulni fog – tavaly augusztusban még csak 23 százalék reménykedett ebben.

Amerikai katonai bázis: előbb igen, majd mégsem

Donald Trump amerikai elnök és Bolsonaro Twitter-üzenetekben már korábban elköteleződtek egymás mellett, január 4-én pedig a brazil elnök kijelentette, hogy hajlandó tárgyalásokat kezdeni egy amerikai katonai bázis létesítéséről. Bolsonaro szerint ugyanakkor feszültségeket kelt a vélt orosz befolyás Venezuelában, Brazília számára ez aggasztó.


Néhány nappal később Bolsonaro visszalépett: megígérte a brazil hadseregnek, hogy nem engedélyezi amerikai katonai bázis nyitását az országban.

Kilépés az ENSZ migrációs csomagjából

Az elnök január 9-én bejelentette, Brazília kilép az ENSZ migrációs csomagjából. Mint mondta, az ország szuverén annak eldöntésében, hogy befogad vagy sem bevándorlókat, ugyanakkor nem zárják be az ajtókat azok előtt, akiknek szükségük van a befogadásra.

banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?