"Dél-Tirol számunkra mintarégió" – vezette fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt a pénteki szakmai beszélgetést, amelynek főmeghívottja Herbert Dorfmann EP-képviselő volt. A dél-tiroli németek európai parlamenti képviselője Sógor Csaba és Winkler Gyula meghívására érkezett Erdélybe, a kétnapos látogatás első állomása Sepsiszentgyörgy volt.  

„Dél-Tirol két szempontból is mintarégió Székelyföld számára: a területi autonómia etnikai békét hozott és gazdasági fellendülést biztosított a régiónak. Ezt szeretnénk mi is itt, Székelyföldön: hogy jobban éljünk és legyen etnikai béke. Sok a hasonlóság is köztünk, tudunk tanulni ebből a példából” – emelte ki Tamás Sándor a megyeházán szervezett beszélgetésen, aki arra kérte a dél-tiroli vendéget, hogy javasolja Székelyföld és az olaszországi autonóm tartomány testvérkapcsolatának kialakítását a hamarosan újonnan megalakuló tartományi kormánynak. Herbert Dorfmann felvállalta ennek az ügynek a képviseletét.

„Mindig jó megoldáshoz vezet, ha a felek egymás között meg tudnak állapodni, a jó megállapodások pedig barátsághoz vezetnek. Az a régió és állam lesz sikeres, amelyik minden polgárára úgy tekint, hogy az hozzáadott értéket képvisel. A decentralizáció, az autonómia fejlődést hoz, hiszen Dél-Tirol Olaszország legszegényebb régiójából lett a leggazdagabb tartomány” – sorolta a dél-tiroli autonómia tanulságait Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint azt érdemes eltanulni a dél-tiroliaktól, hogy nem siránkozni, hanem szövetkezni kell.

Jó példa a dél-tiroli

Sok a közös vonás Dél-Tirol és Székelyföld között, értett egyet a háromszéki önkormányzati vezetőkkel Herbert Dorfmann, aki az olaszországi német közösséget képviseli az Európai Parlamentben. Néhány mondatban ismertette az általa képviselt régiót, etnikai összetételét, gazdasági helyzetét. Elmondta, hogy a második világháborút követően valóban Dél-Tirol a legszegényebb régiója volt Olaszországnak, ma a második legnagyobb nettó befizető a tartományok sorában. 

A turizmus a legfontosabb ágazat, de a régió fenntartásában a mezőgazdaság is lényeges szerepet tölt be. Mint elmondta, Dél-Tirolban nagyon korán felismerték, hogy a vidékfejlesztésre kiemelten oda kell figyelni, ugyanakkor mindig szövetkeztek, együtt dolgoztak. Akkor maradnak helyben az emberek, ha megfelelő az életszínvonal és az infrastruktúra, a kis gazdaságok – mint amilyenek a dél-tiroli farmok – csak akkor maradnak fenn, ha együttműködnek, mutatott rá az egyébként mezőgazdasági szakvégzettséggel rendelkező EP-képviselő, aki konkrét példákat is sorolt. Nyilván tisztában van azzal, hogy itt a társulás érzékeny kérdés a Ceaușescu-korszak miatt, viszont ez az egyetlen lehetőség, hogy a kisebb gazdaságok megmaradjanak. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a mezőgazdaság, a gazdálkodás hatékonysága nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem olyan vidéket kell kialakítani, ahol jó élni, megfelelőek a körülmények.

Herbert Dorfmann az EP-ben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban (AGRI) tevékenykedik, ennek kapcsán beszélt a Közös Agrárpolitika várható változásairól is. A dél-tiroli szakember ebben a kontextusban a családi gazdálkodások támogatása és a vidékfejlesztés fontossága mellett érvelt.

A gazdasági kérdések összekapcsolódnak a kisebbségvédelmiekkel

„Herbert Dorfmann nagyon jó partnerünk, aki ismeri közösségünk problémáit, évek óta dolgozunk együtt akár kisebbségvédelmi, akár mezőgazdasági kérdésekben. Azért hívtuk meg őt Székelyföldre, hogy ezáltal is felmutassuk a dél-tiroli jó példákat, ahol a nemzeti kisebbségek magas szintű autonómiát élveznek, erős gazdaságuk és fejlett vidéki közösségeik vannak” – mondta felvezetőjében Sógor Csaba. Kitért arra is, hogy Herbert Dorfmann egyike azoknak a kollégáknak, akivel együttműködnek Európában többek között olyan célokért, hogy az EU kezelje kiemelten a vidéki és hegyvidéki régiókat, a családi jellegű kisgazdaságok fejlesztését.

Az RMDSZ-es képviselő elmondta: ma már pontosan tudjuk és ez látszik a dél-tiroli példából is, hogy magyar identitásunkat akkor őrizhetjük meg, ha képesek vagyunk helyben megteremteni az itthonmaradáshoz és gyarapodáshoz szükséges feltételeket, hiszen a gazdasági kérdések szorosan összekapcsolódnak a kisebbségvédelmi kérdésekkel. Sógor Csaba kiemelte: ezért volt fontos, hogy az elmúlt hónapokban az Európai Parlamentben számos módosító javaslattal járultak hozzá a legfontosabb európai pénzalapok – a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap – 2021 utáni időszakra vonatkozó prioritásainak kijelöléséhez. „Sikerült számos módosító javaslatot elfogadtatnunk, amelyek éppen arra irányulnak, hogy az uniós támogatások a vidéki térségek felzárkóztatását is kezeljék prioritásként” – hangsúlyozta.   

A pénzügyi források felhasználásáról helyben kellene dönteni

A szülőföld fejlesztésében az uniós források kiemelt szerepet játszanak, mutatott rá Winkler Gyula, hozzátéve: a hatékony fejlesztéshez a pénzügyi források felhasználásáról helyben kellene dönteni.

„Sajnos Románia 2007-2013 között épp a központosított ágazati programok miatt, a Közlekekedési és a Környezetvédelmi Operatív Program rossz teljesítménye miatt veszített el 2 milliárd eurót a rendelkezésre álló keretből. Ezt az összeget át lehetett volna csoportosítani, hiszen az Európai Bizottság lehetőséget ad rá. Az átcsoportosítás eredményeként, a Regionális Operatív Program révén például minden megye kaphatott volna további ötven millió eurót, amit a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordíthatott volna. Azt látjuk, hogy ismét ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint hét évvel ezelőtt. Jelenleg a Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretének alig 53 százaléka van leszerződve, tehát valós a veszély, hogy ismét veszítünk a rendelkezésre álló összegből, hiszen már a 2014-2020 költségvetési időszak 5. évében vagyunk. Az RMDSZ javasolja, hogy csoportosítsanak át 2 milliárd eurót a leghatékonyabb ágazati program, a Regionális Operatív Program javára. Ez az intézkedés a helyi közösségek javát szolgálná az egész országban, magyarokét és románokét egyaránt” – hívta fel a figyelmet az EP-képviselő.