Példás összefogás szerveződött egy helytörténeti mentőakció köré Aradon. „A legnagyobb aradi magyarnak” tartott Barabás Béla volt budapesti és bukaresti országgyűlési képviselő családi sírkertjét mentették meg civilek a magyar érdekvédelmi szervezettel közösen.

Mint megírtuk, a síremlék elhanyagolt volt, két éve nem fizették a köztemetőket fenntartó önkormányzati vállalatnak a sírhelyek bérleti díját, ezért félő volt, hogy rátemetkeznek. Korábbi cikkünkben arról is szóltunk, hogy az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége vállalta, hogy hét évre előre kifizeti a bérleti díjat, de mások is az ügy mellé álltak.A Felsőtemetőben nyugvó aradi születésű jogász, volt főispán (aki a pesti Országgyűlésben volt a vármegye képviselője, majd Erdély Romániához való csatolása után a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető alakjává vált, és 1926-tól a bukaresti parlament szenátora is volt) sírjának állapotára Balta János újságíró hívta fel a figyelmet a helyi napilapban. „A cikkre reagált Szűcs Gábor sírkőfaragó vállalkozó, aki korábban vállalta a mikelakai temetőben nyugvó honvédsírok rendbetételét is, és most is felhívott azzal, hogy ő szívesen megcsinálja, ingyen, de jó volna, hogy ha valamelyik magyar szervezet kifizetné a bérleti díjat” – magyarázta. „Félő volt, hogy oda jutunk, mint Salacz Gyula sírjával: ő a 19. század második felében 26 évig volt polgármester, az ő ideje alatt városiasodott Arad, megépültek a mai középületek, iskolák, most meg szégyenszemre nem tudjuk, hol nyugszik. Miután megjelent a cikk, hogy került önzetlen vállalkozó, csak gazdája kéne legyen a sírhelynek, jelentkezett az RMDSZ azzal, hogy ők kifizetik a hátralékot és hét évre előre is a díjat. Engem megindított, hogy vannak még, akik tesznek is a magyarságért, nem csak beszélnek róla.”

Az RMDSZ megyei szervezete a háttérintézményén, a Pro Identitas Egyesületen keresztül fizette ki Barabás Béla négy családi sírhelyének a bérleti díját – magyarázta Péró Tamás ügyvezető elnök. „Kötelességünknek tartjuk, hogy a nagy elődök, akikre példaként tekinthetünk, emlékét és emlékhelyeit megőrizzük. Két éve nem volt kifizetve a bérleti díj, és ha jövőre sem fizette volna ki senki, utána bárki szabadon rátemetkezhetett volna. Félő volt, hogy egy újabb aradi magyar személyiség sírja tűnik el” – mondta.A Barabás-sírok nem első ízben kerültek veszélybe. „Az 1990-es évek elején megtalálták Barabás Béla apjának, Barabás Péternek a síremlékét kidobva. Azt sikerült megmenteni, és odaállítani a fia sírja elé. Barabás Péter volt az az asztalosmester, aki az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az első kezdetleges emlékfát állíttatta az Aradon kivégzett 13 vértanútábornok tiszteletére” – mondta Ujj János helytörténész, nyugalmazott történelemtanár, aki évtizedeken keresztül kutatta az aradi temetők történetét és a bennük nyugvó jeles magyar és más nemzetiségű személyiségek síremlékeit. Ezt kötetbe is foglalta 2009-ben. Szerinte rohamos ütemben tűnnek el a magyar síremlékek, de a román személyiségek emlékét sem ápolják kellőképp. „Lassan eltüntetik a magyar sírokat, mert ha valaki megveszi a sírhelyet, a régi sírköveket nem szabad kihozni, az a temető tulajdona. A magyar feliratokat egyszerűen lecsiszolják” – mondta. Ujja János felhívta a figyelmet arra is, hogy egy 1930-as években hozott helyi képviselő-testületi döntés szerint az aradi jeles személyiségeknek örökös sírhely jár, azért fizetni sem kell, és tilos rátemetkezni. „Ezt a határozatot nem az Osztrák–Magyar Monarchiában, hanem a királyi Romániában hozták, és azóta sem vonták vissza. A Pro Urbe társaság helyi értelmiségiekből álló városvédő egyesület, és amikor évekkel ezelőtt egy tanácsülésen próbáltuk meggyőzni a városatyákat, hogy legalább a saját elődeik rendeletét tartsák tiszteletben, nem volt kivel beszélni…” – legyintett.

Szűcs Gábor sírkőfaragó vállalkozó és emberei már kitakarították a Barabás-sír környékét, levágták a derékig érő gazt, és elszállították a földfelesleggel együtt. A Felsőtemető – az aradi személyiségek ide temetkeztek 1873-tól kezdve – főbejáratához közel eső sírhelyeknél állva elmagyarázta, hogy körbeöntik betonnal az emlékművek környékét, hogy esős, sáros időben is megközelíthetők legyenek. Megtisztítják a ruskicai fehér márványból, illetve a sziléziai szürke márványból emelt síremlékeket, majd a betűket is újrafestik. „Olyan lesz, mint újkorában” – mondta. „Látja, most hogy kitakarítottuk, már két mécses is került oda. Megnéztem a nyilvántartásban, eddig egy bizonyos »doktor úr« fizette a sírhelyeket, de két éve nem jelentkezett.”

Szűcs Gábor bevallotta, hogy szülei kérlelésére vállalta el a magyar síremlékek rendbetételét. „De szívesen csinálom” – szögezte le. „Sőt, ha tudnám, hogy hol vannak más magyar személyiségek sírjai, vagy egy történész megmutatná, szívesen vállalnám, hogy karban tartjuk azokat.”