FRISSÍTVE - Visszaállamosították a Székely Mikó Kollégiumot, az egyház Strasbourgba viszi az ügyet

FRISSÍTVE: A legfelsőbb bíróság csütörtökön jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek a visszaszolgáltatását - közölte az MTI-vel az intézmény szóvivője.  Az Erdélyi Református Egyházkerület közölte: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Kelemen Hunor szövetségi elnök bejelentette, hogy az RMDSZ támogatja az egyház strasbourgi keresetét.

A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy a fellebbezést a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta.

Az EREK ügyvédje, Veress Emőd egy korábbi sajtótájékoztatón a jogerős ítéletet a jogállamiság tesztjének nevezte, és újságíró kérdésre közölte: kedvezőtlen ítélet esetén a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul az EREK. „Az utókornak tartozunk azzal, hogy minden lehetőséget kihasználjunk” – fogalmazott a Sapientia oktatója.

 A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit az 1948-as kommunista államosítás során a református egyháztól vették el. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak. Később azonban egy feljelentés nyomán a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket 2014 novemberében jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, az ingatlanokat pedig újraállamosították. 

Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében hirdetett ítéletet.

Mire hivatkozva államosították vissza az épületet?

Veress Emőd jogász egy korábbi kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta, a restitúciós bizottság az egyházkerület kérését 2016. április 21-én azzal az érveléssel utasította vissza, hogy a telekkönyvi nyilvántartásban a Református Székely Mikó Kollégium szerepel az épület tulajdonosaként, ezért az EREK-nek nincs joga visszaigényelni, mert nem volt az ingatlan tulajdonosa. Az ügyvéd be is mutatta a sajtónak 1900. március 2-án keltezett telekkönyvet. Szavai szerint az időpont azért releváns, mert ez határozza meg, hogy az épület jogállására melyik időpontban hatályos jogot alkalmazzák.

A dokumentumban az „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium” szerepel az ingatlan tulajdonosaként. (Az „Ev. Ref.” az Evangéliumi Református rövidítése). Egy későbbi bejegyzésben pedig az szerepel, hogy az épület a református egyház Székely Mikó Kollégiumának a tulajdonát képezi. A restitúciós bizottság erre a bejegyzésre hivatkozva utasította el az ingatlan-visszaszolgáltatást.

A testület azzal érvelt, hogy a telekkönyv szerint nem az EREK, hanem a Székely Mikó Kollégium volt az épület tulajdonosa. „Ha csak ezeket a dokumentumokat néznénk, akár úgy is gondolhatnánk, hogy a restitúciós bizottságnak igaza van. Valójában a helyzet sokkal komplexebb, és komoly jogtörténeti vizsgálódásra volt szükség ahhoz, hogy feltárjuk a tényleges helyzetet. Ezt sikerült alaposan dokumentálni” – jelentette ki Veress Emőd. Az ügyvéd a bemutatott iratok alapján demonstrálta: az 1900-as telekkönyvi irat nem úgy értelmezendő, hogy az épület tulajdonosa nem az egyház, hanem Székely Mikó Kollégium tulajdona volt.

Az EREK nem adja fel

Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége szomorúan vette tudomásul, hogy – bár újabb érvekkel bizonyította, hogy a Református Székely Mikó Kollégium tulajdonosa volt – a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék elutasította a Református Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását – álla abban az állásfoglalásban, amelyet Kató Béla püspök és Fekete P. P. János főgondnok aláírásával juttatott el szerkesztőségünkbe az Erdélyi Református Egyházkerület. 

Mint fogalmaznak, kiemelkedően fontos ez a döntés, hiszen az egyházi javak restitúciójában precedenst teremthet. „Ahogyan azt korábban bemutattuk, a korabeli telekkönyvezés nem a mai standardokat vette figyelembe, ezért a kor hatályos telekkönyvezését kellett volna a bíróságnak figyelembe vennie” – írják.

Szerintük a akármelyik történelmi egyház javait elveheti az állam bírósági úton ilyen érvrendszerrel, ahogyan ennek többször is tanúi voltunk az elmúlt időszakban. Éppen ezért a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasító határozatát veszélyesnek és károsnak tartják a visszaszolgáltatási folyamatra nézve. „

Az Erdélyi Református Egyházkerület nem mond le egyetlen tulajdonáról sem, tartozunk azzal iskolaépítő elődeinknek, hogy minden lehetőséget megragadunk, hogy javainkat visszaszerezzük és elődeink által megszabott rendeltetésüket betöltessük. A 450 éves vallásszabadság gyakorlásában, még ha meg is próbálnak akadályozni, nem lehet és nem szabad alkut kötni. Éppen ezért, ha elvesznek valamit tőlünk, újat fogunk építeni. Ha akadályokat gördítenek elénk, új utakat keresünk. Ha megpróbálnak elhallgattatni, új módot találunk az ige hirdetésére” – írják az egyházi előljárók.

Az Erdélyi Református Egyházkerület előtt egyetlen járható út áll, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fogunk fordulni, igazunkért a végsőkig ki fogunk állni.

„Az Erdélyi Református Egyházkerület tudomásul veszi a bíróság döntését, de az iskola történetére visszatekintve tudjuk, hogy alapítása után 72 évet volt az egyház tulajdonában, majd 54 évet bitorolta a kommunista állam. A 2002-es restitúció után után 12 évet volt az egyház tulajdonában, majd 2014-ben újra elvették. Ezek a számok azt mutatják, hogy az idők változnak. Karácsony előtt, adventben arra tekintünk, aki azért jött erre a földre, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Ezért ügyünk nyerésre áll ” – áll Kató Béla református püspök és Fekete P. P. János főgondnok állásfoglalásában.

Az RMDSZ támogatja az egyház strasbourgi keresetét 

A jogállamiságot, valamint Románia saját törvényeiben és nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit sérti a Mikó-ügyben hozott csütörtöki döntés – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását elutasító jogerős ítélet kihirdetését követően. Az RMDSZ elnöke leszögezte: a visszaállamosítás elfogadhatatlan, akar egyházi, akár közösségi vagy magántulajdonról van szó.

„Új jogi utakat és politikai megoldásokat keresünk azért, hogy megvédjük a már visszakapott ingatlanokat, és hogy a román állam folytassa azoknak a javaknak a visszaszolgáltatását, amelyeket a kommunista rezsim elrabolt” – nyomatékosított Kelemen Hunor. Rámutatott: az RMDSZ minden eszközével támogatja az Erdélyi Református Egyházkerületet abbéli elhatározásában, hogy a strasbourgi emberjogi bírósághoz forduljon a Mikó ügyében.

Antal Árpád: „gondját viseljük az egyház tulajdonának”

„ROMÁNIA NEM JOGÁLLAM. Itt a fehér fekete és a fekete fehér” – írja Facebook-bejegyzésében Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. A legfelsőbb bíróság döntésének értelmében a Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga a városi önkormányzatra szállt, viszont a háromszéki megyeszékhely vezetője ahogy korábban, úgy most is egyértelműen azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy az ingatlant a református egyházének tartja.

„Az állam ismét ellopja közösségünk vagyonát. Ebből is látszik, hogy mennyire nem ismernek minket: elfelejtik, hogy minden elnyomást túléltünk, mindig erősebbek, életképesebbek lettünk. Most sem lesz másképp. Küzdeni fogunk mindaddig, míg az igazság végül felülkerekedik. Sepsiszentgyörgy önkormányzata úgy fogja gondját viselni ennek az iskolának, hogy tudjuk: az Erdélyi Református Egyház a jogos tulajdonosa!” – írja Antal Árpád. 

 

Kapcsolódók

Kimaradt?