banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Az alkotmánymódosítás színe és fonákja – ahogy az RMDSZ három tartózkodó szenátora látja

A család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló felsőházi szavazáson az RMDSZ frakciójának többsége igennel szavazott, három szenátor tartózkodott. Utóbbiaktól érdeklődtünk arról, hogy mi ébresztett kétségeket bennük a koalíció javaslatával szemben, hogyan látják az alkotmánymódosító referendum témáját, melyek lesznek szerintük a társadalmi kihatásai, illetve kiknek fog a közbeszédbe bedobott téma politikai szempontból kedvezni. Antal Lóránt Hargita megyei, Novák Csaba Zoltán Maros megyei, illetve Turos Loránd Szatmár megyei szenátornál arra is rákérdeztünk: mit mondanának az embereknek a népszavazási kampányban, miről kellene szólnia egy olyan közvitának, amelyből Romániának is van nyernivalója.

Antal Lóránt szerint a referendum kérdésfeltevése alapvetően rossz. „Amint ez nálunk általában szokott lenni: fordítva ültek fel a lóra. Összekeverték a család és a házasság intézményét, és ez nincs rendben. Az is világos számomra, hogy teljességgel a melegek közötti házasságra lett és lesz kihegyezve a téma. Ezáltal megpróbálják az eddiginél is jobban felosztani a társadalmat jókra és rosszakra” – nyilatkozta a Maszolnak. Szerinte, ha már a társadalom ilyen nagy számban kérte a férfi-nő viszonyt "alkotmányos rendezését", akkor adott lett volna a lehetőség arra is, hogy ezt a mindennapok realitásához alakítsa a politikum.

A szenátor szerint referendumnak az a visszássága, hogy az erre vonatkozó kampány „gőzmotorjait a PSD fogja úgy berobbantani, hogy recsegni fog”. Megjegyezte: nem volt olyan falunap, rendezvény a nyáron, amelyen meg ne kérdezték volna tőle az emberek Liviu Dragneára utalva, hogy „ezt a gazembert mikor veszitek már le a polcról”.

"Azt sem szabad szem elől téveszteni a referendum kapcsán, hogy a „preasfințit-ek” hadserege fogja táplálni ennek a kampánynak a gőzmotorjait, és biztos vagyok abban, hogy igencsak vokálisan fogják ezt tenni. 2018 a centenárium éve, amikor egy eddiginél is nagyobb nemzetegyesítési akció kezdődik. Persze, csak a lózungon szintjén, mert megvalósítás annál kevesebb van. Én csak annyit kérdeznék meg önmagunktól, közösségünktől: biztos, hogy részt akarunk venni a nemzetegyesítésnek ebben a formájában?! Mondjuk, arra a filmkockára én is beülök majd egy zacskó popcornnal az ölemben, amikor kéz a kézben, vallási és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül egyetlen körben táncolva a „hora unirii”-t kikiabáljuk majd, hogy „nem” a melegek közötti házasságra, miközben – ismétlem – nem erről kellene szólnia, hanem a család fogalmának elrontott alkotmányos, jogi meghatározását kellett volna korrigálni, ha már belefogtunk” – méltatlankodott a Hargita megyei szenátor.

Szerinte a módosításnak alávetett alaptörvénynek egy olyan dokumentumnak kellene lennie, amely „a társadalom gerincét, irányelveit határozza meg.” „Az is tény, hogy a régi alkotmányos megfogalmazáson sokat nem alakítunk, mindössze annyit, hogy a „pár” kifejezést kicseréljük egy másikra, „férfi és nőre” egy olyan mondatban, amely a családot határozza meg, nem pedig a házasságot. Pedig érdemi vita nem volt erről, és azt hiszem, hogy sokan nem is ismerik részleteiben azt az alkotmányos, jogi megfogalmazást, amit módosítani készülünk a referendumon. Na, de mivel a kommunikáció szintjén leegyszerűsítették az egészet, újra lesznek rosszak és jók a társadalomban. Ebből adódóan pedig sokan, pont azért, hogy a „jó” oldal felé irányuljanak, – bár relatív az, hogy itt melyik a „jó” és melyik a „rossz” oldal – hajlani fognak az „igenre”, nehogy meleg, és főként ne meleg migránsok országává váljon szép Romániánk. Mivel minden más "rendben" van, ugye, ezért nekünk ez az első számú prioritásunk. És szerintem konzervatív közösségünkből is sokan fel fognak szállni erre a vonatra” – summázott a szenátor.

Antal Lóránt szerint nem szabad elmennünk amellett a tény mellett sem, hogy a PSD-nek van egy nagy felelőssége a kérdésben, és kötelessége lett volna egy társadalmi realitást kezelni. „Hasznosabbnak tartottam volna, ha ebben a periódusban politikusként arról kellett volna véleményt nyilvánítanom, hogy például a Brassó és Comarnic közötti autópályaszakasznak milyen gazdasági hatásai lennének a térségünkre, ha kész lenne. Vagy akár arról is, hogy a lassan tíz éve tervbe vett brassói reptér megépítése milyen pozitív következményekkel járhatna a mi keresztény konzervatív közösségünk számára is. Netán egy másik fontos kérdésben határozhattunk volna meg stratégiai irányokat, nevezetesen abban, hogy a július 19-én érvénybe lépett új gáztörvény értelmében – amelyhez volt szerencsém igen fontos módosításokat hozzátenni –, mikor vezethetnénk be székelyföldi településeinkre is a földgázt, ezzel is megerősítve közösségeinket. Mivel sem autópálya, sem reptér, sem földgáz, ezért egy referendumról vitázunk és fogunk még vitázni, amelynek a családról kéne szólnia, de eközben mindenki a melegekről beszél. És természetesen a PSD-ről, hiszen ez pont nekik fog leginkább kedvezni, mind üzenetben, mind pedig a leegyszerűsített furfangos kampány más vonatkozásaiban. A hatása pedig az lesz, hogy jól megosztjuk a társadalmat” – vázolta a szenátor.

Szerinte a kampányban az embereknek venniük kellene a fáradságot, és meg kellene érteniük, hogy miről szól ez az egész. „Ha már alkotmányt módosítunk, akkor fogjunk hozzá és vegyük komolyan egymást, módosítsuk a teljes alkotmányt, mert ráfér. Kezdhetjük mindjárt az első paragrafusával, vezessük be a környezetünk valóságait, adjunk a társadalmunknak egy realitásra alapozott alaptörvényt. Itt lenne az ideje annak, hogy Románia ne egy olyan ország legyen, ahol a szabályok és a törvények a realitással párhuzamosan loholnak, hanem ahol a realitás alakítja ezeket. Erről kellene vitázni, és ezt kéne az embereknek tudniuk, megérteniük” – mondta végezetül az RMDSZ Hargita megyei politikusa.

Novák Csaba Zoltán: soha ne engedjünk a szélsőséges nézeteknek

„A szenátus frakciójában a közös tanácskozás, vita után úgy döntöttünk, hogy a lelkiismeret szerinti szavazást választjuk, hogy ki-ki saját belátása, értékrendje, megfontolása szerint fog voksolni. Én feltettem magamnak a kérdést: mit old meg ez a módosító javaslat, milyen konkrét eredményei lehetnek, mi változik meg ezek után?” – magyarázta kérdésünkre Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor.  Hozzátette: arra a következtetésre jutott, hogy pusztán politikai, mobilizációs pótcselekvésről van szó, semmi másról, így a tervezett módosítás nem járhat konkrét, gyakorlati eredményekkel a családok életében, a családpolitikában. „Ebbéli meggyőződésemet csak megerősítette a parlamenti vita, ahol alig esett szó a család fogalmáról, valós családpolitikáról, de annál több a politikai üzenetekről” – érvelt a politikus.

Elmondta: nagy érdeklődéssel követi és figyeli kollégái álláspontját ebben a kérdéskörben is, nagyon sokat vitázik, beszélget sokukkal. „Véleményüket, bármiben is álljon az, tiszteletben tartom. Meghallgattam mások véleményét, egyházi képviselőkét, választópolgárokét is.  Álláspontomat már korábban kialakítottam ebben a kérdésben a saját tapasztalataim, tudásom és meggyőződésem alapján” – jelentette ki.

Novák Csaba Zoltán szerint a módosítás nem egy átgondolt családpolitikai modell része. A kezdeményezés szemet huny valós társadalmi problémák fölött, nem keres ezekre megoldást. „Például nem tisztázza a család, a házasság, az élettársi kapcsolat viszonyrendszert. Lényegi változást nem eredményez a mostani állapotokhoz, a polgárjogi törvénykönyvben foglaltakhoz viszonyítva. Én hiszek abban, hogy a család a társadalom alapsejtje, a történelem során eddig még sohasem sikerült hosszútávon működő alternatívát kitalálni helyette. Az emberi lény fizikai, lelki felépítése, adottságai, szocializációs igényei alapján igényli a szűkebb értelemben vett családot” – magyarázta a történész végzettségű politikus, aki szerint társadalmunk, életformánk folyamatos változáson megy keresztül, ami nem mindig jó, de attól még valóság.

„Egy felelős törvényhozásnak a társadalmi valóságra kell reflektálnia, azokat kell jogi keretbe helyeznie, azokra kell megoldásokat keresnie. Ez jelen pillanatban Romániában nem mondható el. Én teljes mértékben elfogadom azt, hogy nagyon sok embernek adhat egy morális, értékrendbeli megerősítést, ha ebben a formában megszavazzák a referendumon a módosítást. Ugyanakkor nem tagadhatom, hogy ebben a formában, mértékben ez nem elégséges, mert nem változtat lényegileg a családok életén, nem utolsó sorban rendezetlenül hagy más kérdéseket” – fogalmazott. Hozzátette: nagyon szeretné, ha tévedne, de szerinte a nagyobbik kormánypárt kimondottan kampánycélra fogja használni ezt a témát, a valós kérdések fölött el fog siklani. Sőt, a kampánynak egy leegyszerűsített, sokszor másokat, a másságot megbélyegző vonatkozásával is szembesülni fogunk.

A szenátor szerint rendkívül komplex kérdés az, hogy miről kellene szólnia a népszavazás előtti időszaknak. Az ilyen kérdésekben döntéseinket élet- és világszemléletünk, értékrendünk, a társadalom jelenlegi állapota, és sok más tényező is befolyásolja. „Én a lelkiismeret szerinti döntést ajánlom mindenkinek. Tegyenek fel bátran akár tabunak is számító kérdéseket, érveljenek, de sose engedjenek a szélsőséges nézeteknek” – javasolta a Maros megyei politikus, aki alapkérdésnek tartja azt, hogy Isten minden teremtményének, embernek jogában áll egy minél teljesebb emberi életet élni. „Ha esszerűen és lelkiismerettel állnánk a kérdéshez, és nem engednénk, hogy szélsőséges irányba haladjon a kampány, akár arra is lehetőség lenne, hogy valós kérdéseket kibeszéljünk: a csonka-, monoparentális családok helyzete, az élettársi kapcsolatban élők kérdése, a polgári és egyházi házasság viszonyrendszere, a hagyományos család megerősítése, támogatása, a családalapítást ösztönző politikák, és igen, az azonos neműek közötti kapcsolatok jogi helyzete” – sorolta Novák Csaba Zoltán azokat a témákat, amiről a népszavazási kampánynak szólnia kellene.

Turos Loránd: nem a valós problémákról szól

 „Több dolog miatt döntöttem úgy, hogy tartózkodom a szavazáson” – nyilatkozta Turos Loránd Szatmár megyei szenátor a Maszolnak.  Azzal érvelt: az alkotmánymódosítás nem egy valós társadalmi problémára ad megoldást, hiszen jogi szempontból semmi sem változik. „Egyszerűen arról van szó, hogy egy jelenlegi definíciót, ami a házasságot illeti, a polgári törvénykönyvből átemelünk az alkotmányba. Ennek sok értelmét nem látom. Sőt, károsnak is tartom, hogy egy álprobléma miatt most még inkább megosszuk ezt az amúgy is megosztott romániai társadalmat” – tette hozzá.

Szerinte jelenleg az ország rengeteg komoly problémával küzd, a prioritási listán pedig az a kérdés, amelyre a referendumot kiírták, nem kerülne fel az első tíz közé. „Ha már alkotmánymódosításról beszélünk, azt hiszem először is a nemzetállam kérdéskörével kellene foglalkoznunk, hisz bár gyakorlatilag az ország többnemzetiségű, az alkotmány szerint nemzetállam, ezzel pedig kizárja a nemzeti kisebbségek közösségi jogainak érvényesítését. Valóban nagy gondok vannak a jelenlegi alkotmánnyal, ha rá hivatkozva az alkotmánybíróság elkaszálhat egy olyan törvényt, amely megalapítana egy magyar tannyelvű római katolikus iskolát. Ezen az alkotmányon változtatni kell, vagy talán a legjobb lenne egy új alkotmányt kidolgozni” – utalt a politikus arra a kérdésre, amelynek szerintejobban kellene érdekelnie a hazai társadalmat.

Turos Loránd úgy véli, a család fogalma – bár szerinte szoroson összefügg a házassággal – nem keverhető össze azzal. „ Mennyivel nő fel „alkotmányosabb” családban az a gyermek, aki valamelyik szülője n-edik házasságából született, mint az, amelyik nem házasságban élő szülei szerelmének gyümölcse? Előbbi tehet-e arról, hogy szülei elváltak, az utóbbi pedig tehet-e arról, hogy szülei nem házasodtak össze? Miért kell akár egyetlen gyermekre is ráragasztani a családtalanság bélyegét?” – kérdezett a szenátor, egyben utalva a téma téves megfogalmazására.

Emlékeztetett az 1989-ben, az ENSZ közgyűlése által elfogadott, a gyermek jogairól szóló egyezményre, amely kimondja azt, hogy „a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék a bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, ami szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt.”  Turos szerint ezért nem lehet azt mondani, hogy „Józsika nem családban él azért, mert a szülei nem házasodtak össze”. Hozzátette: mindazonáltal szerinte a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre. „De most nem a házasság, hanem a család definíciójáról döntünk. Ezért tartózkodtam” – hangsúlyozta.

„Hogy milyen politikai érdekek fűződnek a téma aktualizálásához, az elég nyilvánvaló. A Szociáldemokrata Pártnak és jelenlegi vezetésének szüksége van ennek tematizálására. Nem véletlen, hogy miután a képviselőház tavaly májusban tárgyalta ezt a kérdést, a szenátusban jegelték arra az időre, amikor épp meg kell erősíteni a nagyobbik kormánypártot. Most részükről eljött ennek az ideje, abban reménykednek, hogy ezzel a népszavazással újra megerősödhetnek. Puszta pártpolitika” – utalt a Szatmár megyei szenátor a referendumhoz fűződő érdekekre.

Turos Loránd kérdésünkre azt is elmondta: szerinte az RMDSZ-nek ki kellene alakítania egy egységes álláspontot, bár ez nagyon nehéznek mutatkozik, hiszen mind a szövetségben, mind pedig a romániai magyar közösségen belül a referendum témája megosztó. „Személyes véleményem az, hogy mi maradjunk ki ebből az egészből, hiszen ez a népszavazás nem egy valós problémára ad választ” – érvelt. Hozzáfűzte: szeretné, ha a kampány során értékek mentén szóló viták alakulnának ki, de tart attól, hogy ehelyett a gyűlöletbeszéd lesz a domináns. Ennek a politikai osztály által történő „legitimizálása”  pedig a romániai magyarok számára talán a lehető legrosszabb.

Kapcsolódók

Kimaradt?