Romániánál csak Málta és Spanyolország áll rosszabbul a korai iskolaelhagyás arányát illetően. Ráadásul miközben a két utóbbi tagállamban javulás tapasztalható, Romániában a korábbinál is több fiatal lép ki az oktatási rendszerből végzettség nélkül.

Az Európai Unióban a 18 és 24 év közötti fiatalok 10,6 százaléka korai iskolaelhagyó – derül ki az EU statisztikai hivatala (Eurostat) által nyilvánosságra hozott adatokból. A jelenség gyakoribb a férfiak (12,1 százalék), mint a nők (8,9 százalék) körében.

Ezek a 2017-es évre vonatkozó átlagok, a tagországok között ugyanis jelentős eltérések tapasztalhatók. Horvátországban például csupán a fiatalok 3,1 százalék számít korai iskolaelhagyónak. Arányuk hatszor kisebb, mint Máltán (18,6 százalék) vagy Spanyolországban (18,3). Románia a negatív toplistán a harmadik 18,1 százalékkal.

Románia és Magyarország rontja az átlagot

Az iskolaelhagyás csökkentése az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése. Az elmúlt években e téren nemcsak intézkedések születtek, hanem eredmények is. Az Eurostat adatai szerint 2012 és 2017 között 2,1 százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, és már csupán 0,6 százalék van hátra a 10 százalékos cél eléréséig.

Sajnos Románia és Magyarország semmivel nem járult hozzá ehhez az eredményhez, ellenkezőleg: Észtország, Bulgária és Svédország mellett Magyarországon és Romániában is nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. Sovány vigasz, hogy Szlovákia (4 százalék) vagy Csehország (1,2) nálunk is rosszabbul teljesített. Ugyanakkor Románia kitűnik abban, hogy esetében 6,8 százalékos a szakadék a 2020-as cél és a 2017-ben mért érték között. Ennél csak Máltán rosszabb a helyzet, ott a különbség 8,6 százalék.

A sérülékeny társadalmi kategóriákat sújtja

A korai iskolaelhagyásnak számos oka lehet, de a legtöbb ezek közül szoros összefüggésben áll az egyén gazdasági-szociális helyzetével. Az alacsony jövedelmű, nemzeti kisebbségekhez tartozó – esetleg bevándorló hátterű – családok gyerekei nagyobb valószínűséggel hagyják abban a tanulást, mielőtt bármilyen végzettséget szereznének.

Miközben általában a férfiak körében gyakoribb a korai iskolaelhagyás – 36 százalékkal –, e tekintetben öt tagállam kivételt képez: Romániában csaknem azonos, Magyarországon pedig 1 százalékkal magasabb az iskolaelhagyó lányok aránya.

Újratermelődnek a társadalmi hátrányok

A korai iskolaelhagyásnak negatív hatásai vannak a fiatalok elhelyezkedési esélyeire – mutat rá az Eurostat tanulmánya. Az adatok szerint az iskolaelhagyók csaknem 45 százaléka dolgozott a tanulmány alapjául szolgáló felmérés készítése idején, 35 százaléknak nem volt munkája, de állást keresett, illetve 20 százalék nem dolgozott és nem is keresett munkát. Az utóbbi két arány Romániában fordított, de az Eurostat szerint sokkal fontosabb a dolgozni hajlandók és a már dolgozók aránya.

Összességében az iskolák végzettség nélküli befejezése az egyén számára rosszabb foglalkoztatási kilátásokat eredményez, a társadalom számára pedig magasabb társadalmi költségeket, alacsonyabb termelékenységet és gazdasági növekedést, illetve a társadalmi kohézió gyengülését. Nem utolsó sorban, a korai iskolaelhagyók jellemzően társadalmilag-gazdaságilag hátrányos helyzetű, oktatási hátrányokat elszenvedő családokat alkotnak a későbbiekben, amelyekből nagy valószínűséggel szintén alacsony végzettségű, alacsony jövedelmű vagy munkanélküli egyének kerülnek ki.

Végzettség nélküli középiskolát végzettek

Nem számítanak korai iskolaelhagyónak azok elvégezték a középiskolát, de nem érettségiztek vagy elbuktak az érettségin, holott elsöprő többségük semmiféle szakképesítést nem kapott – legalábbis Romániában. 2017-ben 200 ezer diák fejezte be a XII. osztályt, de érettségire csupán 116 ezren jelentkeztek, és csupán 88 311-en vizsgáztak sikeresen, vagyis a teljes évfolyam mindössze 44 százaléka. 56 százalékra tehát érvényes a korai iskolaelhagyókra vonatkoztatott megállapítás, miszerint az oktatásból végzettség nélkül léptek ki. Vélhetően Európa más országaiban nem fedezhető fel ez a jelenség, ezért az Eurostat nem tér ki a középiskolát végzett, de végzettség nélküli fiatalokra.