Hogyan élhetünk környezettudatosan? Számos gyakorlati tippet, kapaszkodót, tanácsot hallottunk szakemberektől és tudatos háztartásvezető anyukáktól a BBTE sátorban tartott csütörtöki beszélgetésen.

A meghívott édesanyák, Kovrig Zsuzsa, Székely Bíborka és Kovács Gizella egybehangzó véleménye, hogy az életmódváltás fokozatos, nem történhet egyik napról a másikra. A szelektív hulladékgyűjtés kapcsán elhangzott, a cél a megelőzés volna, azaz azt elérni, hogy ne gyűljön össze a háztartásban sok újrahasznosítható vagy egyéb hulladék.

A környezettudatosságot egészen apró és kézenfekvő dolgokkal lehet kezdeni: a műanyag zacskókat textil szatyrokra cseréljük, papír konyhaszalvéta helyett kimosható konyharuhákat használjunk, vagy a palackozott napraforgóolaj helyett befőttes üvegben tárolt kókuszzsírt vásároljunk. Nagyobb erőfeszítést igénylő javaslatok is elhangzottak, például a mosogató- és tisztítószerek otthoni készítése, de a kenyérsütést is ajánlják a zacskózott bolti áru megvásárlása helyett.

A meghívottak következetesek voltak, a számukra előkészített palackozott ásványvizekhez hozzá sem nyúltak az előadás alatt. Az anyukák szerint a csapvíztől nem kell félni, aki esetleg nem szereti az ízét, szerezzen egy vízszűrőt, hangzott a javaslat.

Csak úgy pazaroljuk az élelmiszert

Nem újkeletű információ, hogy döbbenetes mennyiségű étel landol évente a kukákban. A Boston Consulting Group amerikai üzleti tanácsadó cég friss tanulmánya szerint például harmadával nőhet a kidobott élelmiszer mennyisége 2030-ig, minden másodpercben kb. 66 tonna étel mehet majd veszendőbe. Azaz 2030-ra az évente kidobott élelmiszer mennyisége elérheti a 2,1 milliárd tonnát.

Réti Kinga egyetemi adjunktus elmondta, Romániában az élelmiszerek 30–35 százalékát előbb-utóbb kidobják. Hajlamosak vagyunk túl sokat vásárolni egyszerre, anélkül, hogy figyelnénk a termékek szavatossági idejére. Gyakrabban és kevesebbet vásároljunk, javasolta. Sok főtt étel is a kukába kerül, egy meghívott anyuka például a maradékot mindig lefagyasztja, és elviszi falura a kutyáknak. A környezetvédelmi szakember hozzátette, külön stratégiát érdemelne, hogy mi legyen a sorsa a kereskedelemben elpazarolt ételeknek, vannak országok, ahol például következetesen rászorulókat támogatnak ezekkel.

Begy Róbert egyetemi adjunktus az alternatív és megújuló energiák felhasználásáról beszélt. Többek között elmondta, folyamatosan szükségünk van többletenergiára, ezért a technológia fejlődésével olyan helyekről is termelünk ki földgázt és kőolajat, ahonnan eddig nem. Takarékosságra intett mindenkit a saját mikrokörnyezetében, mert ha nem használjuk el az energiát, olyan, mintha megtermeltük volna, magyarázta.

A BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar oktatója emlékeztetett a Zöld ház programra, amelynek révén a pályázók fotovoltaikus, vagyis napfényt elektromos árammá átalakító rendszereket, valamint vízmelegítésre és fűtésre alkalmas napkollektorokat tudnak vásárolni. A maximális összeg, amellyel a kormány támogathat egy pályázót 4 600 euróra rúg majd.