A közösségi médiák megjelenése fordulópont volt az újságírásban – hangzott el az online média helyzetét taglaló beszélgetésen csütörtökön, a Kolozsvári Magyar Napokon.

Botházi Mária egyetemi adjunktus elmondta, egy téli kutatásban az erdélyi magyar média helyzetét vizsgálta, 15 újságírót kérdezett meg három témáról. A jelen beszélgetésen a válaszadók közül ketten jelentek meg.

Gazda Árpád, az MTI tudósítója az újságírói munka megváltozásáról beszélt – ebben nagy tapasztalata van, derült ki, hiszen a Szabad Európa Rádiónak, írógéppel dolgozott, ollóval-ragasztással javítva a szövegeit. „Ma már az újságíró munkájának kisebbik része, hogy ír, a nagyobb része, hogy tájékozódik és próbálja ellenőrizni az információkat” – fogalmazott hozzátéve, manapság sok a hamis információ, amelyeket „kutyakötelesség” szűrni.

Papp Attila Zsolt, a Főtér.ro főmunkatársa rámutatott: a legfontosabb változást a közösségi médiák hozták, hiszen korábban nem volt sok visszajelzés arra, hogy kihez jut el, kit szólít meg, milyen hatással bír, amit írnak. „Ma az van, hogy kiteszed magad és azt amit írtál olyan fórumokra, ahonnan azonnal jön a visszajelzés”, fogalmazott, kiemelve: kihatott ez arra is, hogy az újságírók hogyan írnak.

Létezik az erdélyi magyar médiafogyasztó fantomképe? Mit olvasnak a legtöbben? Papp Attila Zsolt elmondta: a bulvárhíreken túl vagy a konfliktusos témák népszerűek, legyen szó etnikai vagy politikai kérésekről, vagy amelyekkel valamilyen módon azonosulni tudnak.

Kiss Olivér, a Szabadság munkatársa visszaemlékezett: egyszer fordult elő, hogy leszállt a barátnőjéről, hogy feltegyen hírt, azaz: ahol nincs lapzárta, az online médában bármikor lehet dolgozni. A Szabadság egyébként elsőként jelent meg online az erdélyi médiában, 1995-ben - hangzott el.

Az erdélyi magyar sajtóban vannak tabukérdések, például a metoo-jelenség, de a magyarországi politikával "sem illik" kritikusan foglalkozni - mutatott rá Gazda Árpád. Ennek nyilván sokszor finanszírozási vonatkozásai is vannak, tette hozzá a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Figyelmeztetett arra is, gyakran a gyorsaság a minőség kárára megy, és erről több ízben is vitatkozott kollégákkal, hiszen kérdés, hogy érdemes-e kihagyni különböző lépéseket, amelyek például az információ ellenőrzésére vonatkoznak. Példának Borboly Csaba Hargita megyeitanácselnök medvetámadással kapcsolatos egyik hírét hozta fel, amelyet - más, hasonló információkkal szemben - nem szabadna elsődleges forrásként kezelniük a sajtó munkatársainak. PAZS azonban figyelmeztetett: egy ördögi kör működik, hiszen szoros a verseny, bár szerinte nincs ennek akkora tétje, mint azt korábban gondoltuk.