Búcsú egy világbajnoktól
V. Ny. R. | 2012-01-30 02:45:52
nyomtat | elküld

Több százan kísérték tegnap utolsó útjára a Bihar megyei Hegyközszáldobágyon Pavel Vanceát.

Több százan kísérték tegnap utolsó útjára a Bihar megyei Hegyközszáldobágyon Pavel Vanceát. Románia első karate-világbajnoka pénteken úgy döntött, hogy véget vet életének, és száldobágyi otthonának udvarán, a kútba ugorva akasztotta fel magát. Kétségbeesett tette előtt még mindig értetlenül állnak az ismerősök, hiszen a mindig mosolygós Pali Vancea – ahogyan mindenki ismerte Nagyváradon – optimista, aktív életet élt. Nem csak a helyi UAMT-Agora Egyetemi Sportklub edzője volt, de a román felnőtt férfi karateválogatott segédtrénereként is dolgozott, tanítványai rendszerint érmekkel megrakodva tértek haza a különböző versenyekről.

kep alairas

Főhajtás a világbajnok előtt. Több százan búcsúztak el tegnap Pavel Vanceától

A temetésen – amelyen az országos és a nemzetközi karateszövetség is képviseltette magát – felolvasták ugyan a „világhoz” írt búcsúlevelét, de azt még mindig nem tudni pontosan, hogy alig 47 évesen miért adta fel a harcot, miért érezte, hogy – ahogyan fogalmazott – emberként kudarcot vallott. Azt írta: „Tudom, hogy nagyot hibáztam, és nem is akarom, hogy megbocsássatok érte, mert nem érdemlem meg. De mindig a jó szándék vezérelt, mindent elkövettem azért, hogy a karatemozgalmat tovább vigyem. (...) Kérlek, ne haragudjatok rám.” A ravatalához szombaton kilátogatók is mind azt kérdezték: „miért?” Sokként érte őket, hiszen az utolsó ember volt akiről azt gondolták volna, hogy öngyilkos lenne. Mert a mindig derűs Pavel Vancea küzdelemre nevelte az ifjú karatékákat, s volt tanítványait most arra biztatják, hogy ez a tragédia ne térítse el őket a megkezdett útról, ne széledjenek szét, folytassák a munkát.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Jobbítandó jó

Obama elnök áprilisban jelentette be egy új ügynökség létrehozását, a név valahogy így fordítható: Atrocitás Megelőző Ügynökség/Bizottság (Atrocities Prevention Board), s a létesítményt igen találóan a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban az Auschwitzet túlélő Elie Wiesel hitelesítette felvezető beszédében. A diplomáciai testülethez, békefenntartó képződményekhez, emberjogi egyesületekhez, az elnöki benső körhöz, sőt az amerikai pénzvilág gazdasági szankcióképes felső tízezeréhez is közvetlen csatornákkal kapcsolt ügynökség havonta ülésezik, elemez és jelentést bocsát ki. »

Ady András
Veszélyben a vigécek

Tőkés László feljelentést tesz a róla a közelmúltban megjelent könyv, a Ne vígy minket a kísértésbe szerzője és kiadója ellen, ugyanakkor Demeter Szilárd, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetője arról tájékoztatta az egyik napilapot, hogy hasonló lépést terveznek a könyv romániai terjesztőivel szemben is. A sajtófőnök ugyanis „gyomorforgató kampányeszköznek” tekinti a könyv terjesztését, és reméli, hogy akik ezzel foglalkoznak, azok büntetőjogi felelősségük tudatában teszik, mint ahogyan azt is, hogy mindezt nem közpénzből finanszírozzák. »

Székely Ervin
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor