Kultúranap összefogással
Antal Erika | 2012-01-22 23:35:06
nyomtat | elküld

Idén először Kölcsey szülőfalujában is megünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Marosvásárhelyen irodalmi olvasómaratonnal, Kolozsváron templomi ünnepséggel emlékeztek a Himnusz megírásának napjára, 1823. január 22-ére.

Egyedülálló kezdeményezéssel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Marosvásárhelyen. A Stúdium Alapítvány más civil szervezetekkel karöltve 24 órás felolvasómaratont tartott, amelybe számos közéleti személyiség, író, költő és irodalomkedvelő civil is bekapcsolódott.

kep alairas

Fotó: Antal Erika

Marosvásárhelyen irodalmi olvasómaratonnal ünnepeltek

Az ötlet Vass Leventétől, a Stúdium Alapítvány elnökétől származik: a kitétel az volt, hogy a résztvevők marosvásárhelyi születésű vagy Marosvásárhelyhez kötődő szerzők műveiből olvassanak fel. A felolvasókat a Stúdium Orvosi Szakkönyvtárban fogadták a szervezők, ahol a regisztrálás után a társalgónak kinevezett szobában várhattak sorukra, vagy az olvasóteremben hallgathatták az éppen soron lévő olvasót. Az irodalmi maraton 22-én éjfélkor kezdődött és 23-án éjfélkor ért véget.

Ünnepség Kölcsey szülőfalujában

Először emlékeztek külön ünnepség keretében Sződemeteren, Kölcsey szűlőfalujában a Himnusz létrejöttére. A vasárnapi rendezvényt Csűri István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szervezte, és ő hirdetett igét a kicsi református templomban, a közeli Tasnád református fiataljai pedig verses-zenés műsorral örvendeztették meg az egybegyűlteket. A püspök elmondta: ezután Sződemeteren is minden évben megemlékeznek a Magyar Kultúra Napjáról. (Sike Lajos)
Ottjártunkkor a felolvasók névsorán szerepelt már többek közt Vass Levente, Brassai Zsombor, Markó Béla, Gáspárik Attila, Gáspárik Ildikó, Nagy Miklós Kund, Kuti Márta, Gáspár Botond, Szász Emese, Fazakas Imola, Jakab István, Portik Vilmos. Egyetemisták, orvosok, lelkészek, színészek, politikusok, újságírók, kis- és középiskolások, nyugdíjasok adták egymásnak a szót. A legfiatalabb felolvasó hétéves volt, a legidősebb elmúlt hetven. „Nem egyedi kezdeményezés a Kárpát-medencében, de itt, Marosvásárhelyen az. Szeretnénk ebből hagyományt teremteni. Nem egy szokásos, szigorú keretek közötti rendezvény ez, hanem  hangulatos, kötetlen, ahol közben kávézni lehet és beszélgetni” – magyarázta Vass Levente, hozzátéve: az összetartás jeleként élte meg, hogy az akcióba más civil szervezetek is bekapcsolódtak. 
Ősz Zoltán nyugalmazott pedagógus Mezőbergenyéből jött, hogy egykori jó barátja, főiskolai évfolyamtársa, Szőcs Kálmán költő Lelkemben gyermekkórusok című kötetéből a Szerelmes vers című alkotást felolvassa. „Belső indíttatásnak tettem eleget,  hiszen úgy vélem, szükség van az összetartásra, az egymásra figyelésre, a közösségi együttérzésre, és ennek jó módja ez a felolvasómaraton, ahol íróink, költőink műveit népszerűsítjük, felhívjuk a környezetünk, de a világ figyelmét is közös kincsünk értékeire. Barátságunk emlékére választottam ezt a verset, amelyet Szőcs Kálmán diákéveink ideje alatt írt valamikor 1960–61-ben” – mondta az ÚMSZ-nek az idős felolvasó.

Filozófia, zene és színház a templomban

Kolozsváron minden évben az evangélikus-lutheránus egyház szervez a Magyar Kultúra Napja tiszteletére ünnepséget. A szombati rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött a lutheránus templomban, amelyet Horváth Zoltán orgonajátéka, valamint a Demeter András karnagy által irányított kórus éneke tett még felemelőbbé.

kep alairas

Böhm Károly plakettjét leplezte le Adorjáni Dezső Zoltán püspök és Tonk Márton dékán

A zenészek magyar szerzők – Mohay Miklós, Sulyok Imre és Gárdonyi Zoltán – szerzeményeit adták elő, Egyed Péter egyetemi tanár pedig a magyar filozófia legkiemelkedőbb alakjáról, a besztercebányai születésű és Kolozsváron tevékenykedő Böhm Károlyról tartott előadást. Ezt követően Heltai Gáspár Egy nemes emberről és az ördögről című darabjának egy részletét adták elő a kolozsvári színművészeti főiskolás hallgatók, Vadas László rendezésében. Az ünnepség záróakkordjaként Böhm Károly plakettjét leplezte le Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja az egyházközség udvarán. Az alkotás Kolozsi Tibor szobrászművész munkája. (T. K. I.)

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor
Korteshadjárat

Több mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »

Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!

Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »

Sike Lajos