A romániai nagyvárosok az utolsó helyen állnak az Európai Unióban a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás terén –olvasható az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, kedden közzétett jelentésében. A 2012-es adatokkal dolgozó dokumentum arra is kitér, hogy például hányan haltak meg az EU-ban a levegő szennyezettsége miatt. 

Az Európa Környezete - Helyzetkép és Kilátások 2015 című jelentés szerint Romániában 2012-ben a megyeközpontok hulladéknak mindössze 3-4,5 százalékát reciklálták, ezzel az Európai Unióban az utolsó helyen állunk a ranglistán. 2004-ben ez az arány valahol egy százalék körül állt. Az uniós stratégia szerint 2020-ig az EU országaiban a megye/régióközpontokban felgyűlt hulladék felét kell újrahasznosítani.

Hogy ezen a területen mennyire rosszul teljesítünk, jól jelzi, hogy az utolsó előtti helyen a rangsorban Málta áll, mely országban a hulladék közel 15 százalékát reciklálják. Bulgária és Magyarország még jobban teljesít, a két országban ez az arány 30-30 százalék körüli a 2012 es adatok szerint. Németországban körülbelül 70, Ausztriában 60, Belgiumban 55 százalék.

Mi a helyzet uniós szinten?

A jelentés tanulsága szerint az Európai Unióban az összehangolt uniós környezetvédelmi politika jelentős pozitív változásokat hozott a polgárok életében az elmúlt öt év során. Az európai polgárok tisztább levegőt és jobb vízminőséget élvezhetnek, kevesebb vegyes hulladékot termelnek, és több hulladékot gyűjtenek szelektíven újrahasznosítás céljára, miközben a környezetvédelmi politikák munkahelyeket teremtenek és ösztönzik a növekedést – áll a jelentésben.

A jelentés azonban figyelmeztet, hogy Európa hosszú távú célja a környezetvédelmi és az azokhoz kapcsolódó szakpolitikák jelenlegi ambícióival nem teljesíthető. Az elemzés integráltabb politikai koncepciót sürget, amire válaszul az Európai Bizottság a 2015. évre környezetvédelmi kezdeményezések sorát hirdeti meg, többek között a körkörös gazdaságra vonatkozó új, kibővített csomagot, a biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégia felülvizsgálatát, a tengergazdálkodási cselekvési tervet és a módosított levegőminőségi intézkedéscsomagot.

A jelentésből egyértelműen kiviláglik, hogy a környezet védelme szilárd gazdasági befektetés. A zöld ipar 2000 és 2011 között több mint 50 százalékkal növekedett az EU-ban, és az egyike volt azon kevés ágazatoknak, amelyek a válság ellenére is folyamatosan prosperáltak. Kiderül továbbá belőle, hogy a hulladékgazdálkodás minősége javul, jóllehet Európa még távolról sem körkörös gazdaság: továbbra is sok hulladék kerül földalatti lerakókba, és nagy a kihasználatlan újrahasznosítási és energetikai hasznosítási potenciál. 

Mit teszünk az ökoszisztémával?

Bár a csökkentett szennyezés jelentősen javított Európa levegőjének és vizeinek minőségén, az ökoszisztéma folyamatos romlása veszélybe sodorja Európa gazdasági teljesítményét és lakóinak jóllétét – figyelmeztetnek. A továbbiakban pontokba szedve közlik, mi történik Európában a levegővel, a vízzel, az ökoszisztémával, mennyi hulladékot hasznosítunk újra, mi a helyzet az üvegházhatású gázokkal. 

1. A biológiai sokféleség romlása folytatódik. A védett fajokra vonatkozó értékelések 60 százaléka és az élőhely értékelések 77 százaléka jelzi, hogy azok kedvezőtlen védettségi helyzetben vannak. Európa nem jár jó nyomon azon céljának elérése felé, hogy 2020-ra megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését.
2. Az édesvizek minősége javult az elmúlt években, ennek ellenére az európai édesvíztest körülbelül fele várhatóan nem éri el 2015-re a jó ökológiai állapotot.
3. A tengerek és parti vizek élővilágának biológiai sokfélesége különösen nagy aggodalomra ad okot: elsősorban a tengerfenék károsodása, a szennyezettség, az invazív idegen fajok és az óceánok elsavasodása jelent komoly nyomást. A túlhalászás az Atlanti-óceánon és a Balti-tengeren csökkent, míg a Földközi-tengeren ennél sokkal komorabb a kép: 2014-ben az értékelésbe bevont állományok 91 százaléka esett a túlhalászás áldozatául.
4. 2012-ben Európa földterületének kevesebb mint 6 százalékát vonták be a biogazdálkodásba, és ebben a tekintetben az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak.
5. A jövőben várhatóan erősödnek az éghajlatváltozási nyomások és hatások, és várhatóan továbbra is fennmaradnak a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó tényezők.

Hogyan kezeljük a hulladékunkat?

1. Az erőforrások háztartási felhasználása a 2007-ben mért 16,7 tonna/főről 2012-ben 13,7 tonnára csökkent, ami részben annak köszönhető, hogy néhány országban összeomlott az építőipar.
2. A hulladékgazdálkodás javult az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy kevesebb hulladék keletkezik és csökken a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyisége. 2004 és 2012 között 21 országban nőtt az újrahasznosítás aránya, miközben a hulladéklerakás aránya az adatokat szolgáltató 31 országból 27-ben csökkent. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által vizsgált országokban kimutatott átlagos újrafeldolgozási arány 2012-ben már 29 százalék volt, szemben a 2004-ben mért 22 százalékkal.
3. 1990 óta Európa üvegház-gáz kibocsátása 19 százalékkal csökkent annak ellenére, hogy a gazdasági termelés 45 százalékkal nőtt. Csökkent a fosszilis tüzelőanyagok használata, ahogyan néhány szennyezőanyag közlekedésből és az iparból származó kibocsátása is.
4. A 2008-as pénzügyi válság és az azt követő gazdasági visszaesés néhány környezeti nyomás csökkenéséhez is hozzájárult; de hogy ez a fejlődés fennmarad-e, az csak a későbbiekben derül ki. A jelenleg elfogadott szakpolitikák nem elegendőek ahhoz, hogy Európa elérje hosszú távú környezetvédelmi céljait, például azt, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 80–95 százalékkal csökkenti.

Így ügyelünk az egészségünkre

1. A környezetvédelmi szakpolitikának köszönhetően javult az ivóvíz és a fürdővíz minősége, és csökkent a legfőbb veszélyes szennyezőanyagoknak való kitettség.
2. A levegőszennyezés és a zaj továbbra is súlyos egészségügyi hatással jár a városi területeken. 2011-ben az EU-ban körülbelül 430 ezer korai elhalálozás volt tulajdonítható a levegőben terjedő finom részecskés anyagoknak, míg a zajnak való kitettség legalább évente 10 ezer esetben hozzájárul a szívbetegségek okozta korai elhalálozáshoz.
3. A hormonbetegségek és -rendellenességek arányának emelkedését sokan a vegyszerek – különösen a fogyasztói termékekben jellemző – egyre elterjedtebb használatával magyarázzák.
4. A levegő minőségének előre jelzett javulása várhatóan nem elegendő a környezet további károsításának megelőzéséhez, ugyanakkor az éghajlatváltozással együtt járó hatások várhatóan súlyosbodni fognak.
5. A környezetvédelmi ipar ágazata 2000 és 2011 között több mint 50 százalékkal nőtt, és jelenleg azon kevés ágazatok egyike, amely a 2008-as pénzügyi válság óta a bevétel és a munkahelyek számának tekintetében egyaránt virágzó teljesítményt nyújt.