Súlyosbodó munkaerőhiány: Nepálból és Vietnámból jönnek a vendégmunkások
Már a viszonylag jól fizető cégek is egyre nehezebben találnak megfelelő szakembereket. Egy Arad megyei vállalat Magyarországról hozott idénymunkásokat.
Immár nem csak informatikusokból és mérnökökből van krónikus hiány a hazai munkaerőpiacon, egyre több munkáltató panaszkodik arról, hogy alacsony szakképzettséget igénylő állások betöltésére is egyre nehezebb embereket találni. Emiatt alkalmazott nepáli munkásokat is egy holland tulajdonban levő cég, a Dutch Trading International, a szarvasmarha farmjain és tejbegyűjtő állomásain.
„Romániában nehéz dolgozókat találni. Azért hozunk embereket Nepálból, mert a jó hazai munkások nem akarnak farmon dolgozni. Jelenleg 18 nepáli alkalmazottunk van, akiket a romániai átlagbérrel, nettó 2500 lejjel fizetünk. Egyre több nepáli dolgozik Romániában, körülbelül 5000” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Gert Bronkhorst, a cég igazgatója és társtulajdonosa. A Dutch Trading az ország legnagyobb, vágómarhák tenyésztésével foglalkozó vállalata, melynek tavalyi árbevétele 51,2 millió lej volt.
Vietnámi hegesztők a kikötővárosban
A Dutch Trading nem az egyetlen vállalat, amely kényszerűségből egzotikus országokból hoz munkaerőt. A nyár elején az egyik legnagyobb romániai hajóépítő, a tulceai Vard Tulcea jelentette be, hogy 300 vietnami hegesztőt és lakatost fog alkalmazni. „Munkásokra van szükségünk, sok a megrendelés, idehaza pedig nem találni hegesztőket és lakatosokat” – nyilatkozta Tudorel Țopa, a vállalat igazgatója. Elmondása szerint az akkut szakemberhiánynak két oka van. A jó szakmunkások elmentek Nyugatra, a szakoktatás pedig elsorvadt, nincs utánpótlás.
A hegesztők a hazai viszonyokhoz képest jól keresnek, a legjobbak bére, a Ziarul Financiar információi szerint eléri a nettó 3000 lejt, körülbelül 650 eurót. Nyugat-Európában azonban lényegesen jobban fizetik őket, Németországban és Angliában 2000 és 3000 euró között keresnek.
Magyarországiak is dolgoznak Arad megyében
A munkaerőhiány elsősorban a gazdaságilag fejlett régiókat sújtja, amilyen Arad megye is. Bár korábban kizárólag a munkaerőnek Romániából Magyarország felé történő mozgása volt jellemző, immár az ellentétes irányú folyamatra is van példa. Az autókábeleket gyártó Kromberg&Schubert nadabi üzemében csúscsszezonban magyarországi idénymunkások dolgoztak.
„Körülbelül 60 magyarországi dolgozót foglalkoztattunk volt két és fél hónapig. Nem a mai alkalmazottaink voltak, egy munkaerőlízinggel foglalkozó cégtől érkeztek. Nem volt könnyű, a nyelvi akadályok miatt. Szerencsére a betanításukat végző szakembereink beszélnek magyarul, ennek ellenére voltak gondok a csapatmunka tekintetében” – mondta el egy konferencia keretében Delia Ghilea, a vállalat humán erőforrás felelőse. A Kromberg&Schubert nadabi gyárában több mint 3400 ember dolgozik.
A hazai gépjárműiparban a bérek körülbelül egyharmaddal kisebbek, mint a magyarországiban. Az aradi vállalat azért tudott mégis magyarországi munkaerőt alkalmazni, mivel a Tiszántúl, különösen a határszél gazdaságilag gyengébben fejlett, a munkalehetőség viszonylag kevés.
A munkanélküliség július végén 4,18 százalék volt, ami az Európai Unió viszonylatában kifejezetten alacsonynak számít. A gazdaságilag fejlett megyékben, amilyen Kolozs, Temes vagy Arad, a mutató még jobb, a munkaképes lakosságnak kb. 2 százaléka állástalan.