banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

FRISSÍTVE - Kövesi leváltása: megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság határozata

FRISSÍTVEKözzétette indoklással kiegészített határozatát csütörtökön az alkotmánybíróság, amelyben előírja Klaus Johannis államfőnek a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjének leváltását anélkül, hogy határidőt szabna meg az elnöki rendelet kibocsátására.

A kötelező érvényű, megfellebbezhetetlen határozat akkor lép hatályba, amikor megjelenik a közlönyben, ami várhatóan még csütörtökön megtörténik. Az alkotmánybíróság a múlt héten szavazattöbbséggel - három különvélemény mellett - hozott döntésével az igazságügyi miniszternek adott igazat az államfővel folytatott jogvitában, és szavazattöbbséggel megállapította: Klaus Johannis alkotmányos konfliktust okozott azzal, hogy megtagadta Laura Codruta Kövesi DNA-főügyész leváltását, amelyet az igazságügyi miniszter kezdeményezett.

Mint ismert, a törvény szerint az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki vagy menti fel, az igazságügyi miniszter előterjesztése és a legfelsőbb bírói tanács (CSM) véleményezése alapján. Miután az államfő a CSM negatív véleményezésére hivatkozva elutasította a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt főügyész leváltását, a miniszter az alkotmánybírósághoz fordult.

A taláros testület megállapította: az alkotmány nem úgy fogalmaz, hogy az elnök "felmentheti", hanem úgy, hogy "felmenti" a vádhatóság vezetőjét, tehát a folyamatban a szakmai döntést a miniszter hozza meg, az államfő nem mérlegelheti annak időszerűségét, legfeljebb az eljárás szabályosságát. Johannisnak nem kellett volna "kiértékelni a (főügyész munkájáról írt miniszteri) kiértékelést", mert ezzel beavatkozott az igazságügyi miniszter hatáskörébe - olvasható a döntés indoklásában.

Az ügyészek nem bírák

Indoklásában az alkotmánybíróság leszögezi, az ügyészek nemcsak adminisztratív, hanem minden szempontból az igazságügyi miniszter fennhatósága alá tartoznak. A teljes hatáskört csak az alkotmányban tételesen megfogalmazott kivételek korlátozzák, éspedig az, hogy az ügyészek kinevezése és bizonyos szankciók foganatosítása az államelnök, illetve a legfelsőbb bírói tanács (CSM) hatáskörébe tartozik. 

Az alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára hivatkozva kimondja, hogy az ügyészek a hierarchikus rendben elsősorban a legfőbb ügyésznek, másodsorban az igazságügyi miniszternek az alárendeltségébe tartoznak, és a bírákkal ellentétben nem hivatkozhatnak a függetlenségükre. 

"A Velencei Bizottság is aláhúzta, hogy egy állam - büntetőjogi vagy polgári - igazságügyi politikáját a demokrácia elvei alapján a kormány szabja meg mint a parlamenti többség leképeződés" - olvasható az indoklásban, amely szerint ezt a politikát a kormány alárendeltjeinek, vagyis az ügyészeknek végre kell hajtaniuk. "Következésképpen a bíráknak biztosított teljes körű függetlenség követelménye nem alkalmazandó ugyanolyan mértékben az ügyészek esetében" - érvel a testület. 

A 133 oldalas dokumentum a 6-3 arányban hozott határozathoz csatolt három különvéleményt is tartalmazza, de nem részletezi: mi történik, ha Johannis továbbra sem váltja le a főügyészt.

Mit lép az elnök?

A sajtó azért tulajdonított jelentőséget annak, hogy a határozat nem tartalmaz határidőt, mert - az alkotmánybíróságot szervilizmussal, a kormánypárt kiszolgálásával vádoló - ellenzéki politikusok felvetették, hogy az államfő ne tegyen eleget a határozatnak, amely szerintük véget vet az ügyészek függetlenségének, kiszolgáltatva őket a politikai alapon kinevezetett igazságügyi miniszternek.

Maga Johannis is nyitva hagyta ezt a lehetőséget, amikor kedden azt mondta: megvárja az indoklást, megpróbálja azt megérteni, és azt követően dönt, döntése pedig mindenképpen a jogállamiságot fogja szolgálni és tiszteletben tartja az alkotmányt. Az elnök viszont megállapította: kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy maga az alkotmánybíróság tiszteletben tartja-e az alkotmányt.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke a csütörtöki ülés szünetében azt mondta az újságíróknak: a határozat közzététele pillanatában kötelezővé válik, ami azt jelenti, hogy a benne foglalt rendelkezést az államfőnek "késedelem nélkül" végre kell hajtania.

FRISSÍTÉS: Az indoklással kiegészített alkotmánybírósági határozat csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben.

Kapcsolódók

Kimaradt?