Szatmárnémeti, sőt egész Partium egyik legfontosabb szecessziós épülete a Pannónia szálló. Az épület előkelő helyet foglal el a város régi főterén, a korzó közepén ékeskedik. Sok évig volt hányatott sorsa, a szatmáriak látták az évek alatt tönkremenni. Az elmúlt időszakban azonban a homlokzatot felújították, külseje már visszanyerte egykori pompáját, belső tereiben most is nagy erőkkel folyik a munka. Muhi Sándor képzőművészt, műkritikust kérdeztük az épületről.

A Pannónia szállót a város közigazgatási házának helyére építették 1901-1902-ben. Az akkori városvezetés, főként Hermán Mihály polgármester úgy gondolta, hogy szüksége lenne Szatmárnémetinek egy szállodára és szórakozóhelyre, ezzel is felgyorsítják a városiasodás folyamatát. Így vált a Pannónia szálló a város közösségi életének egyik fontos színterévé. Számos lakodalmat, érettségi bankettet, farsangi mulatságot tartottak itt a szatmáriak.

Nagyváradi építészek, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján készült el az épület, ők Lechner Ödön tanítványai voltak, így nem is csoda, hogy megalkották Partium egyik legjelentősebb szecessziós ingatlanát. A szálló motívumvilága főként a magyaros szecessziót képviseli.

Az eredeti terveken Szatmár Szállodaként szerepelt, a homlokzatra már Városi Szállodát írtak, de volt már Dacia Hotel is. Mint írtuk, az épület akkor került veszélybe, amikor a rendszerváltás után a tulajdonrészeket felvásárlók eladták az épületet egy avasi üzletembernek 2007-ben. Jelenleg Indigo Hotel a hivatalos neve, hiszen tulajdonosa, egy budapesti székhelyű magyar cég Romániába hozta az Indigo márkanevet.