A torockói farsang több évszázados hagyománnyal rendelkezik, és ma is fontos kapocsként szolgál a helyiek, az erdélyiek és a külföldről érkező látogatók között. A helyszínen gyorsan beigazolódik, hogy a népszokásokat érdemes továbbadni: valódi hidat képeznek generációk, sőt nemzetek között. A hagyományról Balogh Szabolcs helytörténészt kérdeztük.

A téltemetés a település esetében a bányász múlthoz köthető. A felvonuló menetben megfigyelhető például a fenyegető töltött zsák karaktere, aki feltehetően a bányarém megfelelője. De felvonul a menyasszony és vőlegény, cilinderes arisztokrata, sőt ördög és betyárok is feltűnnek. A ceremóniában a mai napig kizárólag fiúk és férfiak vesznek részt, a női karaktereket is ők alakítják, így még tréfásabb a menet.

Miután a felvonuló sereg körbejárja a falut, megállnak a vajornál, ahol a farsangi pap elmondja „prédikációját”, a farsangi kántor pedig bőszen helyesel és bólogat. Ilyenkor olyan kritikák is elhangzanak a faluról, a helyiekről, a faluvezetésről vagy akár az aktuális (világ)politikai helyzetről, amit máskor nem illene hangosan kimondani, legfeljebb pletykaként, de azt is csak suttogva. A ceremónia végén szétverik Farsang Döme koporsóját, akit megütött a 2026-os év mennyköve.