Hívták már a legrondább városházának, tornyát vizuális bűncselekménynek, mégis Szatmárnémeti egyedülálló épülete és összetéveszthetetlen szimbóluma a Közigazgatási Palota. Erdély legjei sorozatunk nemcsak a legpompásabb, legimpozánsabb, legrégebbi épületek, hagyományok, örökségek gyűjtőhelye, hanem akár a legcsúnyábbnak vélteké is.

Szatmárnémeti „új főterén” található az a hírhedt Közigazgatási Palota, melynek híre még Torontóba is eljutott: 2013-ban egy ottani újságban a tornyát vizuális bűncselekménynek kiáltották ki. Az épület közvetlenül a ’70-es évekbeli szatmári árvíz után épült, amikor komoly támogatásokat kapott a város. A Közigazgatási Palota tervezője és építésének irányítója Nicolae Porumbescu volt, a román építészet egyik kiemelkedő figurája, a brutalizmus híve.

A brutalizmus mint építészeti irányzat végigsöpört Európán. A vasbeton volt központi eleme, és minden olyan sémát felrúgott, ami túl szimmetrikus, túl praktikus vagy túl esztétikus volt. Ahogy a legtöbb brutalista épületről, a szatmári közigazgatási központról is kiderült, hogy takaríthatatlan, kihasználhatatlan, kifűthetetlen, de ma már sokkal drágább lenne lebontatni az épületet, mint fenntartani (pedig ez utóbbi is iszonyú költséges).

A kommunizmus, élén Nicolae Ceaușescuval, pártfogója volt ennek a stílusirányzatnak, hiszen erőt és felfelé törekvő tendenciát sugallt, azonban az alföldi kisvárosnak, Szatmárnémetinek nem sikerült ezt akkor befogadni, sőt a mai napig nem zárták szívükbe az ott lakók. Egyes építészek azonban, akik szeretik ezt az stílust, védik, tetszik nekik. Jelenleg számos intézmény székhelye van az épületben, itt kap helyet többek között a polgármesteri hivatal, a megyei tanács, de a kulturális és pénzügyi osztályok is.

A Közigazgatási Palota volt az 1980-as években Románia legmagasabb épülete, ma már a negyedik helyen áll. Tizenkét évig tartó építése alatt több mint ezer ember dolgozott a tizenkétezer négyzetmétert meghaladó épületen. Muhi Sándor képzőművész, műkritikus vezetett minket körbe.